Apáti Ferenc, a FrutiVeB elnöke, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője azt hangsúlyozta, hogy a versenyképesség kulcsa a tudás. A kutatás-fejlesztési projekthez a gyakorlati hátteret a tészek adják, a tudományos megalapozottságot pedig az egyetemek.

Posta Katalin, a MATE rektorhelyettese szerint ez a program egyben szembenézés az agrárkutatás-fejlesztés helyzetével: hogyan tudunk választ adni az egyre összetettebb kihívásokra. Példaértékű az együttműködés a kutatás, a gyakorlat és a szakpolitika között, és ez a közös munka garantálja, hogy nem öncélú kutatások folynak, a projekt során kidolgozott protokollok beépülnek majd a gyakorlatba. Stündl László, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja szerint a kijelölt témák rámutatnak az ágazat szűk keresztmetszeteire.

Monostori Tamás, a SZTE Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet vezetője azt reméli, hogy az eredmények a gyakorlatban is megvalósulnak és további ötleteket adnak a kutatók számára, új témákat generálnak.

Innováció a gazdák érekében

Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója is az együttműködés szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, az összeadott termés már látható volumen nemzetközi szinten is, és a kutatások összehangolása is jobb eredményre vezet. Innováció abból lesz, hogy jól azonosítjuk a problémát, amit megoldani kívánunk, tehát a tészektől induló megrendeléssel erre is jó esély mutatkozik.

Füredi Kornél, a HOI ügyvezetője kiemelte: a Herman Ottó Intézet híd a döntéshozók, a szakma és a társadalom között. Az intézet keretében működő KAP vidéktámogató egység tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok átadására nyújt lehetőséget, hogy az innovációk eljussanak a gazdákhoz.

Zárszóként Apáti Ferenc köszönetet mondott a szervezésben részt vevő kollégáinak, a kísérleteknek helyet adó termesztőknek, a finanszírozó tészeknek és a kutatóknak. Az első másfél év lezárult a kutatási tervekkel és megkötött szerződésekkel, most a hároméves kutató-fejlesztő munka indul.