Digitális fordulópont a farmokon
A mesterséges intelligencia (MI) mára nem a távoli jövő ígérete, hanem a mezőgazdaság mindennapi valósága. Kamerás viselkedéselemző rendszerek, szenzorokra épülő egészségmonitoring és automatikus riasztások jelennek meg egyre több európai állattartó telepen, elsősorban a termelési hatékonyság növelésének szolgálatában.
A London Vet Show egyik szakmai kerekasztala szerint az ágazat sorsdöntő ponthoz érkezett. Jonathan Birch, a Londoni Közgazdaságtudományi Egyetem professzora arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi döntések hosszú távon határozzák meg, hogy a mesterséges intelligencia az állatjóllét érdemi javulását szolgálja-e, vagy az amúgy is intenzív termelési rendszerek további elmélyítésének eszközévé válik.
Míg az egyik irány pusztán gazdasági optimalizálásra használja a technológiát, a másik lehetőséget kínál arra, hogy az állatorvosok és a hatóságok új, objektív eszközöket kapjanak a jóllét méréséhez és ellenőrzéséhez.
Állatjólléti áttörés vagy digitális látszatmegoldás?
Az MI egyik legnagyobb ígérete, hogy folyamatosan és nagy mennyiségben képes adatokat gyűjteni az állatok jóllétéről. Ez alapjaiban formálhatja át az ellenőrzési gyakorlatot, így a ritka, helyszíni szemléket felválthatja egy objektív, valós idejű adatokon nyugvó értékelési rendszer.
Ez a szemléletváltás különösen az Európai Unióban bír nagy jelentőséggel, ahol az állatjóllét mind az agrárpolitika, mind a fogyasztói elvárások szintjén egyre hangsúlyosabbá válik.
Ugyanakkor a technológia komoly kockázatokat is hordoz.
Emellett az állatjóllét „eljátékosítása”, amely pontszámokra és optimalizált mutatókra egyszerűsíti a jóllét összetett kérdését, háttérbe szoríthatja az ember és az állat közötti kapcsolatot, valamint a gondoskodás hagyományos szakmai elemeit.
