Magyarországon, ahol a nagyüzemi és a közepes méretű állattartó telepek egyaránt meghatározóak, mindez különösen érzékeny kérdés. A mesterséges intelligencia akár a jogszabályi megfelelés támogatásában és az exportpiacok felé történő hiteles bizonyításban is szerepet játszhat, de csak abban az esetben, ha az adatok értelmezésében és ellenőrzésében az állatorvosi szakma aktív, meghatározó szerepet kap.
Kiszorulnak vagy kulcsszereplők maradnak az állatorvosok?
A vita egyik legélesebb kérdése az volt, hogy a haszonállat-ágazatban ki tekinthető a mesterséges intelligencia valódi megrendelőjének. Míg a kisállat-praxisban az MI-alapú fejlesztések jellemzően az állatorvosokat célozzák, addig a mezőgazdaságban a technológiai cégek elsődleges partnerei a gazdálkodók. Paul Horwood, egy nemzetközi állategészségügyi szolgáltató vezetője ezt a piacot a „vadnyugathoz” hasonlította, ahol a gyors innovációt kevés szabályozás és bizonytalan szakmai kontroll kíséri.
Robert Hyde, a Vet Vision AI társalapítója szerint a leginkább kívánatos megoldás a szigorú szabályozás lenne, ám ennek megvalósulása rövid távon nem reális.
Így a felelősség egyre inkább az állatorvosokra hárul, akiknek érteniük kell az MI előnyeit és korlátait, és szakmai alapon kell képviselniük saját szerepüket ebben a folyamatban.
Európai és magyar szinten egyaránt kulcskérdés lesz, hogy az állatorvosi alapképzés és a továbbképzések mennyire készítik fel a szakmát erre a digitális átállásra. A mesterséges intelligencia nem feltétlenül az állatorvosok ellenfele, de csak akkor válhat az állatjóllét és a szakmai munka valódi eszközévé, ha az irányítás továbbra is az állatorvosok kezében marad.
