A kínai gyapjasollós rák (Eriocheir sinensis) az amerikai és az európai kontinensre is beszabadult. Beszédes neve van: ollóit sűrű szőrszerű képlet borítja, így könnyű felismerni. Színe a szürkészöldtől a barnáig terjedhet, megfőzve azonban pirosas-narancsszínben pompázik – írja az IFLScience. Eredeti őshazája Kelet-Ázsia, mára azonban Észak-Amerikában is Európában is számos víztestben megtalálható. Az egyik legjelentősebb inváziós fajként tartják számon.
Az inváziójuk mikéntje erősen kérdéses. Két feltételezés van arról, hogyan juthattak el ilyen messzire. Az egyik elmélet szerint a hajók ballasztvizében utaztak. A másik szerint direkt csempészték őket ki Ázsiából, hogy a kínai új évi ünnepségeken fogyasszák, mint csemegét.
Fotó: Vassil, Wikimedia commons
A gyapjasollós rákok azonban új víztestbe érkezve nagyon gyorsan elkezdik rombolni az ottani ökoszisztémát. Hatalmas ollóikkal számos prédaállatot képesek elkapni, köztük őshonos rákfajtákat és halivadékokat. Agresszív ragadozók, és erős kompetíciót jelentenek a honos fajok számára.
Ahol megjelennek ezek a hívatlan vendégek, ott gyors terjedéssel kell számolni. Már kimutatták a jelenlétüket a San Franciscoi-öbölben és mellékfolyóiban, a Hudson-folyóban, a new yorki Long Island-i szorosban, Európában pedig többek közt a Temzében és a Dunában is.
Nem elégszenek meg azonban a természetes vizekkel. 2010-ben egy jelentés arról számolt be, hogy Hollandiában Frankener és Veendam városok között óriási problémát okoztak a gyapjasollós rákok azzal, hogy bejutottak a szennyvízcsatorna-hálózatba, és azon keresztül a szennyvíztelepre is. A problémát végül azzal tudták orvosolni, hogy rácsokat szereltek fel befolyókra, amivel kívül tudták tartani a nem kívánatos látogatókat. Ugyanebben a jelentésben kitértek rá, hogy az erőművek hűtővize sincs biztonságban ettől a fajtól: képesek dugulást okozni.
2024-ben pedig a Duna felső szakaszán is előkerült egy példány. Egy osztrák halász fogta ki akkor, és megkongatta a vészharangot is: ha elszaporodik a Dunában, azzal komoly gondot okozhat a halászoknak, és persze az egész folyami élővilágnak is.
Mit lehet tenni ellenük?
Egy 2008-as cikk szerint, melyet a londoni Természettudományi Múzeum tett közé,
Véleményük szerint ezzel egyrészt csökkenteni lehetne az inváziós állományának méretét, másrészt bevételt jelentene a helyi halászoknak.
Fotó: J. Patrick Fischer, Wikimedia commons
Ezzel azonban van némi bökkenő: bár maga a rák jó ízű, azonban egy tüdőmétely fajt hordozhat, a Paragonimus westermani-t. A parazita ugyan hőkezeléssel elpusztítható, de még mindig ott a kérdés: egy csatornából, vagy bármilyen szennyezett vízből kifogott rákot ki fogyasztana el jó szívvel…?
