Ezen kívül a vizsgálat arra is fényt derített, hogy a dögevő emlősök sűrűbb aljnövényzetbe, míg a madarak a lombkoronába helyezték a tetemeket. A dúsabb vegetációba történő dögszórás célja lehet, hogy a ragadozó megvédje az élelmet a versenytársaktól, más ragadozóktól vagy az emberi zavarástól, illetve későbbi élelemként szolgáljon.
Az a megfigyelt minta, hogy a dögöket dúsabb vegetációba rejtik a ragadozók, összhangban van korábbi kutatásokkal, amelyek szerint a rókák az erdős területeken keresnek menedéket a dögök keresése közben.
Az aljnövényzet sűrűsége a szórási helyeken, a negyedik szórási esemény után ismét csökkent, valószínűleg azért, mert a dögök tömege az idő múlásával csökkent, és a szórási helyek távolodtak az eredeti elhelyezési ponttól. Ez arra is vezethetett, hogy a dögöt kereső állatok kevésbé hajlottak arra, hogy elrejtsék az ételt.
A téli időszak ebből a szempontból elősegítette a hiteles vizsgálat elvégzését, nagyobb eséllyel keresték fel a dögöt az állatok, lassabban bomlott a test, kisebb volt a takarás, az aljnövényzet, így jobban nyomon lehetett követni a szórási távolságokat.
