A Birahim vonal genetikai elkülönülése arra utal, hogy ez a vonal valószínűleg több ősi juhfajtából származik, és nem tartalmazza a közös őst, amely a többi vonal genetikai alapját képezi. A divergencia időpontját a kutatók körülbelül 2500 évvel ezelőttre becsülték, ami megerősíti a fajta heterogén eredetét.

A városi tenyésztés térnyerése új kihívásokat is hozott. Egyrészt a juhoknak bírniuk kell az intenzív tartást, másrészt fokozott figyelmet igényel a takarmányozásuk, és a higiéniás körülmények megteremtése a betegségek megelőzése végett. A fajta nagy testtömege és gyors növekedése miatt különösen érzékeny a metabolikus betegségekre, így a takarmányozási protokollok kialakítása és betartása nagyon fontos a felnevelés és a tartás során. Emellett a genetikai diverzitás megőrzése is egyre fontosabbá válik, különösen a szelekciós nyomás és a rokontenyésztés kockázatai miatt.

A Ladoum juh viszonylag nyugodt természetű, jól kezelhető fajta, ami különösen fontos a városi környezetben történő tartás során. A tenyésztők kiemelik, hogy az állatok könnyen taníthatók, jól reagálnak az emberi jelenlétre, és ritkán mutatnak agresszív viselkedést. Ez a tulajdonság hozzájárul ahhoz, hogy a Ladoum reprezentációs célokra is alkalmas – például kiállításokon, versenyeken vagy rituális eseményeken való részvételre.

Ugyanakkor a legértékesebb példányokat ritkán vágják le, mivel azok inkább tenyésztési vagy reprezentációs célokat szolgálnak. A húshasznosítás tehát másodlagos szerepet tölt be, különösen a városi elit körében. Szaporodási teljesítménye közepesnek mondható: az ivar­érettséget viszonylag későn éri el, és az ellések gyakorisága alacsonyabb, mint a hagyományos húsfajták esetében. Az egy ellésre jutó utódok száma általában 1-2, ami korlátozza a populáció gyors növekedését. Ez a tulajdonság ugyanakkor hozzájárul a fajta ritkaságához és értékéhez, ennek javítása pedig nem is cél. Tenyésztése során a szelekciós törekvések nem a termelési mutatókra, hanem inkább a vizuális megjelenésre, a látványos fenotípus megnyilvánulásaira irányulnak. A tenyésztők gyakran preferálják azokat az egyedeket, amelyeknek hosszú, spirálisan csavarodó szarvuk van, fejformájuk nemes, a testarányuk harmonikus, mozgásuk elegáns.

Összegzésként elmondható, hogy a Ladoum juh nem csupán egy juhtenyésztési siker, hanem egy komplex társadalmi és genetikai konstrukció a modern afrikai állattenyésztésben. A fenotípusos sajátosságok és genetikai háttér vizsgálata egyfelől tudományos szempontból releváns, másodsorban hozzájárulhat a fajta fejlesztéséhez és megőrzéséhez is.