A gazdák válaszlépései és a védekezés

A gazdák válasza két irányban valósul meg. Egyrészt a prevenciós eszközök telepítése, sok országban állami vagy uniós támogatással építenek ki villanypásztorokat, alkalmaznak őrző-védő kutyákat és szervezik összevont őrszolgálatokat.

Egy 2024-es EU-elemzés arra jutott, hogy háromnegyedénél az uniós országoknak kormányzati forrásokkal és pályázatokkal segítik a védekezési beruházásokat.

Emellett szintén a tagállamok többsége teljes vagy részleges kártérítést fizet a farkasok által elpusztított állatokért. Például Franciaországban évente több millió euró kártérítést fizetnek ki, Finnországban pedig az EU-s viszonylatban kiemelkedően magas, egyedi összegeket kapnak a gazdák a farkasok általi kárért.

Másrészt a védekezés részben a helyi állománycsökkentést szolgálja, mivel azonban a farkasölés csak szigorú engedélyekkel lehetséges (derogáció alapján, szigorúan dokumentált körülmények között), mindenhol próbálnak elsősorban nem lőfegyveres eszközöket használni.

Németországban például többlet villanypásztorokat és intelligens GPS-követést alkalmaznak, bár ezek nem mindenhol bizonyulnak teljesen hatékonynak.

EU-s jogi keretek: Berni Egyezmény és Élőhelyvédelmi Irányelv

A farkas jelenleg a legszigorúbban védett ragadozónak számít Európában. A Berni Egyezmény II. melléklete és az EU Élőhelyvédelmi Irányelvének (Habitat Directive) vonatkozó mellékletei egyaránt szigorúan védett fajként tartják számon. Ez jogilag azt jelenti, hogy a faj irtása vagy befogása csak rendkívül kivételes, szigorúan indokolt esetben engedélyezett – például emberi élet, közegészség vagy súlyos gazdasági kár védelmére.

Az Unió és a tagországok így alapvetően a megelőző intézkedések ösztönzésére és a kártérítések rendszerének fejlesztésére helyezik a hangsúlyt.

Ugyanakkor az irányelvek lehetővé teszik a derogációkat is, ha bizonyítottan, területi szinten a farkas “kedvezőtlen természetvédelmi helyzetet” okoz (pl. rendszeresen súlyos kár keletkezik), a tagállam engedélyezhet időszakos kilövést is.

Az Európai Bizottság 2023-as elemzése hangsúlyozta, hogy habár a farkasok által okozott összkár – a teljes európai haszonállat-állományhoz képest – arányaiban csekély (az EU-ban élő több száz millió élőlényhez mérve csak pár tízezer elpusztított jószág), “sürgető” megoldást kell találni a helyi gazdák támogatására és az együttélés javítására.