Változások a farkasok védettségi szintjében 2024-ben
2024 szeptemberében az EU Tanácsa döntött arról, hogy az EU nevében javaslatot nyújt be a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának a farkas védettségi státuszának mérséklésére. E döntés szerint a farkas az eddigi „fokozottan védett” („szigorúan védett”) státuszból „védett” kategóriába kerülne, ami azt jelenti, hogy az élőhelyvédelmi irányelv új mellékletében engedélyezhető lenne a szabályozott vadászat.
Az Európai Bizottság 2025 márciusában hivatalos javaslatot tett arra, hogy a decemberben Bernben megszületett státuszváltozást uniós szinten is beépítsék a jogba.
A hivatalos indoklás szerint a farkas visszatérése “a saját sikerét gyakorlatilag áldozatává tette”: a növekvő populációval együtt nőtt a gazdákat és lakosságot érő kihívások száma, így rugalmasabb szabályozásra van szükség a helyi állományok kezeléséhez, miközben továbbra is fenn kell tartani a faj kedvező védelmi helyzetét. (A javaslatot 2025 tavaszán az Európai Parlament és a Tanács is megszavazta, így a védettségi szint módosítása 2025 tavaszán lépett hatályba.)
Az Európai Bizottság és tagállami intézkedések
Az Európai Bizottság részéről 2023-ban készült egy elemzés a farkas helyzetéről, amely kiemelte a megelőző módszerek és a finanszírozás szerepét.
Emellett az EU-s vidékfejlesztési keretek (agrárkörnyezetvédelmi programok) is nyitottak a hasonló beruházások támogatására, beleértve a kerítések építését vagy a pásztorházi őrszolgálat finanszírozását.
Nemzeti szinten több ország is új támogatásokat vezetett be, például Franciaországban és Németországban kiterjesztették a kártérítési rendszert, Olaszországban és Finnországban pedig állami segélyekkel ösztönzik a védekezési berendezések telepítését.
Ugyanakkor a változtatások politikai vitákat is gerjesztettek: az egyik oldalon állatvédők és ökológusok bírálták a szabályok lazítását, a másikon pedig erősödött a gazdák ellenállása, ami mind az EP-ben, mind a tagállamok kormányain belül változtatásokat keltett.
Magyarország helyzete
Magyarországon a farkasállomány még mindig alacsony, és a faj szigorúan védett státusú. Az állami természetvédelem 2013–2018 között 40–60 példányra becsülte az itthoni állományt, ma pedig – az esetleges enyhe növekedést vagy ingadozást is számításba véve – legfeljebb 60–70 egyed élhet itt.
A hazai farkasok főleg az Északi-középhegységben fordulnak elő (Börzsöny, Mátra, Bükk térsége). A jelenlegi jogszabályok alapján Magyarországon tilos a farkasok lőfegyveres szabályozása – a vadászati törvény kifejezetten kizárja, hogy a faj vadászható legyen.
Ez azt jelenti, hogy tudomásunk szerint a farkas még nem végzett számottevő kárt a magyar gazdaságokban (kártérítési rendszer sincs), ugyanakkor a gazdák körében időnként hallani panaszokat juhok és szarvasmarhák elleni támadásokról.
A nagyragadozókról szóló vitákban gyakran megfeledkeznek a rókákról, pedig Európa-szerte ezek az állatok okozzák a kisebb gazdaságok kárainak jelentős részét.
A vörös róka elsősorban baromfit és kisebb haszonállatokat támad, és sok esetben a hiányos védekezés miatt a gazdák farkastámadásnak vélik az okozott kárt. A hatósági statisztikák ezért csak a bizonyítottan farkas által okozott eseteket veszik figyelembe, ami rávilágít arra, hogy a veszteségek egy része nem a farkasok számának növekedésével, hanem az általános állatvédelmi hiányosságokkal függ össze.
A farkasok messze szaladnak az AC/DC zenéjétől és a veszekedős jelenetektől
