Nagyon jó, hogy ezen a rendezvényen közvetlenül kerülhetünk kapcsolatba a gyártókkal, a kereskedőkkel és a gazdálkodókkal, miközben megtalálhatunk mindent, ami a 21. század mezőgazdaságához kell – mondta a 44. AGROmashExpo és AgrárGépShow megnyitóján Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára.

Ez különösen fontos, hiszen ahogy mindannyiunknak szüksége van a gazdák által előállított javakra, úgy van szüksége a gazdálkodóknak a gépekre, berendezésekre, csúcstechnológiás megoldásokra.

Kihívások és uniós agrárpolitika

Felsorolta a tavalyi év kihívásait a fagytól és a ragadós száj- és körömfájástól kezdve a szőlő aranyszínű sárgaságán keresztül a tej- és sertésfelvásárlási gondokig.

– jelentette ki.

Nyomatékosította, hogy a magyar kormányzat határozottan kiállt az önálló közös kétpilléres Közös Agrárpolitika mellett, és határozottan elutasította azokat a szabadkereskedelmi megállapodásokat, amelyek az európai és a magyar gazdák érdekei ellen volnának. Mint mondta, a tegnapi gazdatüntetés hatásainak is köszönhetően, az Európai Parlament pert indít az Európai Bíróságnál a Mercosur-megállapodás megakadályozása érdekében.

A kihívások közepette, csak a múlt évben 30 pályázatot írtak ki, és több mint 78 ezer támogatási kérelem érkezett. A teljes KAP Stratégiai Terv 2024-2025. évi végrehajtása során pedig már 60 felhívást tettek közzé, amelyekre több mint 100 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be az érdeklődők.

Ez egyértelműen azt jelzi számunkra, hogy a magyar gazdák bíznak a kormányban, optimisták a jövőt illetően, készek fejleszteni, előre tekinteni – hangsúlyozta.

Pályázati sikerek

Az államtitkár szerint a kihívásokhoz mérten is jól alakultak a támogatások, illetve a pályázatok 2025-ben. Agrár-vidékfejlesztési kifizetések címén több mint 1500 milliárd forint jutott el a gazdákhoz. A tavaly zárult Vidékfejlesztési Program (VP) 2014-től adta a hazai agrár-vidékfejlesztési támogatások alapját. A program a vidéki életkörülmények javítását, valamint a vidéki térségek népességmegtartó erejének növelését tűzte ki célul.

Ennek megfelelően elsősorban a munkaerő-igényes ágazatokat – az állattenyésztést, a kertészetet és az élelmiszer-feldolgozást – támogatta. A VP keretében több százezer projektet támogattak, a program pedig meghatározó szerepet játszott abban, hogy 2010 óta a magyar vidék és a hazai agrárium egyértelmű fejlődési pályára állt.

Viski József kiemelte, hogy az agrártámogatások 2010 és 2024 között csaknem háromszorosukra nőttek. A kormány intézkedéseinek köszönhetően 2021 és 2023 között minden korábbinál több nyertes pályázat született a vidékfejlesztési felhívásokban. A Vidékfejlesztési Program időszakában az élelmiszeripar is kiemelt támogatást kapott: mintegy 1300 élelmiszeripari feldolgozóüzem részesült támogatásban. A fejlesztések több mint 310 milliárd forinttal járultak hozzá az élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.

Jöjjenek a fiatalok!

A megnyitón Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy számukra a rendezvény sikerét nem a látogatók, hanem az üzleti megbeszélések száma jelzi, a Hungexpo pedig ebben az értelemben nem egyszerűen kiállításszervező, hanem platformot ad ezeknek a megbeszéléseknek.

Remélem sok szakember kikerül azok közül a diákok közül, akik idén ellátogatnak a kiállításra. Közülük 3500-naki a Hungexpóval közösen ajánlottak fel belépőjegyet és a szakmai szervezet tagjai útiköltségükhöz is hozzájárultak – mondta beszédében Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) elnöke.

Az idei kiállításon már 20 ezer négyzetméteren közösen mutatják be újdonságaikat.

A tudás fontosságát hangsúlyozta beszédében Gyuricza Csaba a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, aki kiemelte: nem az a kérdés, hogy van e föld, gép, hagyomány, hanem az, hogy sikerül -e ezekhez korszerű, jövőálló tudást társítani.

Papp Zsolt, A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a bíróságon megtámadott Mercosur-megállapodás okozta lehetséges károkat említette, mondván, hogy ha elveszítjük a támogatást és a piacainkat, akkor annak képességnek is búcsút mondhatunk, hogy versenyképesen, fenntartható módon termeljenek az európai gazdák.