A Csárda-Agro Szövetkezetet, illetve annak elődjét 2002-ben alapították, és 2006-ban tizedikként jegyezték be az elismert termelői szervetek nyilvántartásába. A szövetkezetet tizenhatan alapították, jelenlegi nyolcvan tagjának Csanádapácától Balmazújvárosig kétszáz kilométer hosszan húzódnak a területei, ahol főként szántóföldi zöldségeket termesztenek. Ez nehezíti a logisztikát, ugyanakkor az időjárási viszontagságokat könnyebb kiküszöbölni, nem okoz megoldhatatlan gondot, ha valamelyik térséget elemi kár sújtotta.

A fő termék az ipari paradicsom, a zöldborsó és a kifejtőbab; a borsó után termesztett csemegekukoricát máshogy tartják nyilván, mert az nem „tésznövény”, kezdte a bemutatkozást Wagner József. Az igazgatóság elnöke elmondta, hogy az ipari paradicsom területét az elmúlt években 400 hektárra bővítették, idén viszont csak 200 hektár lett. A piaci anomáliák, az értékesítésnehézségei és a külföldről behozott áruk megnehezítették a dolgukat.

A 2010-es években az Aranyfácán feldolgozóüzem mellett az Univernek szállítottak, majd amikor utóbbi 2013-14-ben megerősödött és új projektbe kezdett, mentek a nyomában. Tészként felépítettek egy rendszert, speciális gépeket, eszközöket vásároltak, tízévente megújítják a gépparkjukat, hogy minél jobb munkát tudjanak végezni. A közös munka jól működött, mígnem a piaci viszonyokra hivatkozva az Univer visszább vette a termelést.

A világ mást diktál, és itt is más a helyzet, magyarázta, hogy miközben a felvásárlási ár egyre alacsonyabb, az inputanyag drágul, és a munkabérek, illetve egyéb költségek is nőttek. A szakember ezzel együtt bizakodó, véleménye szerint még ezt leszámítva is lehet az ipari paradicsomot, a zöldborsót jövedelmezően termeszteni.

A legfontosabb a tagok érdeke

A szövetkezet számára a legfontosabb a demokratikus működés, az egy tag egy szavazat alapelve. Mindig a tagok érdekeit próbálják szem előtt tartani, a legkorszerűbb gépekkel a legjobb szolgáltatást igyekeznek nyújtani, hogy megérje a gazdáknak termelni.

– Nézzük az üzemeltetési oldalt, az operatív programban megvásárolt gépeket, eszközöket akár 75%-os támogatási intenzitással is be tudjuk szerezni. Így minden egyes szolgáltatást önköltségen adunk tovább a tagjainknak. Viszont a közgyűlés minden évben meghatározza, mennyi a tagi hozzájárulás a működési költségekhez, ez 1-8% lehet.

Ezért nem mindegy, hogy adott évben 400 hektár a paradicsom, a következőben pedig ennek a fele, mivel ez alapján kell a tagoktól bekérni vagy levonni ahhoz, hogy zökkenőmentesen tudjunk üzemelni, magyarázta az elnök. Visszatekintve az elmúlt öt-hat évre, akkor öntözhető területtel rendelkező ipariparadicsom-termelőket kerestek, hogy meglegyen az árbevétel.

Helyére került a növény, a felvásárlási ára kilónként 36 forintról két-három év alatt 49 forintra nőtt. A 2010-es évekhez képest mind termésmennyiségben, mind beltartalom tekintetében nagyot léptek előre, és a 400 hektárral bebizonyították maguknak, hogy ezt is meg tudják csinálni.

– Az elmúlt öt esztendőben a zöldborsó termésátlaga hektáronként 7 tonnáról 4-4,5 tonnára csökkent. Ez részben az időjárás következménye, másrészt a nem megfelelő fajtahasználatra vezethető vissza.

A tenderométerfok egy napon belül is nagyot, 15-20-at is ugrott, ha nagyon meleg volt, míg a normál szemű borsóé legfeljebb 3-6 fokot, hangsúlyozta. Az idei volt az első év, amikor ismét elérték a 7 tonna körüli termésátlagot, de ez a borsónak kedvező hűvösebb májusi időjárásnak köszönhető.