0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 21.

Csárda-Agro: a termelőnél nincsen B verzió

A szövetkezetet tizenhatan alapították, jelenlegi nyolcvan tagjának Csanádapácától Balmazújvárosig kétszáz kilométer hosszan húzódnak a területei, ahol főként szántóföldi zöldségeket termesztenek.

Az öntözés ma a technológia szerves részévé vált. Korábban a tíz zöldborsószakaszból az első négyet nem kellett öntözni, most már az első vetéstől szükség van a víz pótlására. Tavasszal nem esett, miközben fagyok is voltak, de öntözni kellett, mert nem volt a talajban egy csepp nedvesség sem. Ennyire változik a klíma, amihez alkalmazkodniuk kell. Öt-tíz évvel ezelőtt az ipari paradicsomot is meg lehetett termeszteni egyszeri-kétszeri rásegítő öntözéssel, az idén viszont 300 milliméter vizet kellett kijuttatni.

– Az öntözővíz ugyan ingyenes, de az öntözés sokba kerül. Ha a vízért is fizetni kellene, akkor a szántóföldi zöldségek közül egyedül a paradicsomot lehetne jövedelmezően termeszteni. A 300 milliméteres öntözés paradicsom esetében a mai piaci viszonyok között hektáronként 600-700 ezer forintba kerül, hívta fel a figyelmet az igazgatóság elnöke.

Az öntözésnek köszönhető ugyanakkor, hogy a régió kiváló minőségű, 35-40 aranykoronás, jó vízgazdálkodású csernozjom talajain a terméseredmény és minőség tekintetében egyaránt rekordot döntöttek az idén ipari paradicsomból, a 200 hektár átlagában 95-96 tonna lett a fizetősúly, ráadásul jó beltartalmi értékekkel.

Logisztikai kihívások

– Szövetkezetünkben már a kezdetektől állítunk be 10-15 fajtás kísérleteket, figyelembe vesszük a termelői elvárásokat, a tövön tarthatóság, a termésmennyiség, a betegség-ellenállóság alapján vizsgáljuk a fajtákat.

Ma már fontos, hogy milyen lombozata van a növénynek, hogyan takarja a bogyót, hívta fel a figyelmet a tudatos fajtahasználatra.

A logisztikáról kérdezve a szakember elmondta, hogy a zöldborsó esetében a távolság a szűk keresztmetszet, a területeket igyekeznek koncentrálni Mezőberény, Csárdaszállás, Hunya, Kondoros, Újkígyós környékére, ahonnan elsősorban a Bonduelle a célállomás. Emellett másik fontos üzleti partnerük Karcagon az Agrosprint Zrt., ahová zöldborsót, csemegekukoricát, paradicsomot szállítanak.

Fontos, hogy a betakarítással, szállítással együtt hét óra alatt a gyárban legyen a termés. Paradicsom esetében kicsit könnyebb a dolog, bár az idén az Univer csak egy termelési régiót preferált, és ez számukra csak 200 hektárra adott lehetőséget, miközben termelői oldalról 450 hektárra volt igény. Viszont az látszik, hogy intenzív technológiával jó eredményt érhet el a gazda, és így életben tudja tartani a vállalkozását, tette hozzá Wagner József.

Mekkora a feszültséget kelt a gazdák körében, ha az általuk igényelt területnek alig a felére lehet szerződni? – tettem fel a kérdést. Erre az esetre van a szövetkezetnek szabályzata, közös a döntés az igazgatóság összehívásával, és ilyen formában megértették a termelők, hogy ezt az évet így kell átvészelniük.

Bizakodnak, hogy jövőre nem kell ismételten ezt a lépést megtenni. – Mivel üzletről van szó, nem tudunk mást tenni, mint megvalósítjuk azt, amit a gyár kér, és ezt tudomásul vették a tagok, magyarázta, hogy nem hagyják magukra a termelőket, keresik a fajokat a paradicsom helyettesítésére. Ilyen például a kifejtőbab, amit tavaly 50 hektáron termeltek, de felmerült a fűszerpaprika lehetősége is.

– Magyarországon mind az Univer, mind a Bonduelle előfinanszírozza a termelést, napjainkban ez óriási dolog. Ebből az inputanyagok egy részét meg tudjuk vásárolni. A mai világban nagy érték a kiszámíthatóság és a pontos fizetés, mutatott rá, hogy felépítettek egy jól működő rendszert.

A csemegekukoricát is lehetne „tésznövényként” termelni, de speciális eszközöket oda még nem vásároltak, miközben a paradicsomnál és a zöldborsónál is beszerezték a betakarítógépeket, melyeket évente csak harminc napon keresztül üzemeltetnek. Egy termelőnek ez nem érné meg.
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: