– Amikor decemberben beérkezik hozzánk a termelői igény, már tudunk mennyiségről beszélni. Megrendeljük a vetőmagot, zöldborsónál elkészítjük a szakaszolást, koordináljuk a palántanevelést, a fajtakísérletek alapján a legjobb fajtákat adjuk a termelőknek, hangsúlyozta a szakember, hogy a vetéstől részt vesznek a területek szemlézésében, a szaktanácsadásban, nyomon követik a növények fejlődését.

Ezt a munkát Wagner József egy agronómussal végzi. Törekszenek arra, hogy minden héten eljussanak minden termelőhöz, minden területre. Az eredményhez az is kell, hogy profi kertészeik vannak, rutinnal, tapasztalattal és tudással rendelkező termelői bázis áll mögöttük.

Közösen gondolkodnak

Nagyon jó a kommunikáció a tagság körében. Minden évben tartanak közgyűlést, ez a fórum lehetőséget biztosít arra, hogy tudjanak beszélgetni egymással. Szinte családias a légkör, a környékbeli termelők megosztják egymással a tapasztalatukat.

Elveszítették azt az illúziót, hogy hosszú távra, stabilan tervezni tudjanak. Alternatívákat kellene keresni, de jelen pillanatban nem látják, mivel tudnák helyettesíteni az eddigi növényeket. Vannak próbálkozások, de kevés olyan, amiben a tész a paradicsomhoz, zöldborsóhoz hasonló segítséget tudna nyújtani. Oda óriási invesztíció kellene, hogy gépet, eszközt vegyenek.

– Törekszünk arra, hogy minél hatékonyabban dolgozzunk, a kiadásokat minimalizálni kell ahhoz, hogy a tész működjön, a termelő pedig elégedett legyen. A központban hárman látják el az adminisztratív feladatokat, míg az agronómiát ketten képviseljük. Törekszünk arra, hogy speciális eszközöket, gépeket üzemeltetve tudjuk a szolgáltatást legjobb minőségben nyújtani a tagságnak.

Három állandó gépészünk végzi a karbantartásokat, javításokat és a betakarítási munkákat. Ez paradicsom esetében ugyan kevés, ilyenkor munkaerőt kölcsönzünk a tagjainktól. Piackutatást végzünk, decemberre várunk olyan információt, aminek hatására ismételten pozitívabban gondolkozhatunk a paradicsomról. Tudom, hogy kiváló minőségű árut szállítunk, csak ezt nem biztos, hogy megfizetik, mivel a piac is árérzékeny, hangsúlyozta az igazgatóság elnöke.

Mint felidézte, a csemegekukorica esetén három évvel ezelőtt 100 forint volt kilónként a felvásárlási ár, majd visszaléptünk 50 forintra. az ok, hogy bejött a kínai kukorica, mert az európai termelők nem tudták kiszolgálni az igényeket. Négy évbe került, mire megszületett a szabályozás, hogy 2027-ben megjelennek azok a vámok, korlátozó intézkedések, amivel talán majd az európai termelőket megvédik. Négy év alatt egy gazdaság tönkremehet, figyelmeztetett a szakember.

– Termelünk, mert elkötelezettek vagyunk, keressük, kutatjuk, hogy hol tudjuk az önköltségeket faragni, hogy fenntarthatóan, hatékonyabban tudjunk gazdálkodni, mert óriási a kockázat. Többször jeleztem a feldolgozónak, a partneremnek, hogy nekem nincs B verzióm. Itt van nyolcvan termelő, itt van az erő, a tudás, ha ezt szétverjük, akkor nagyon nehéz lesz újra összerakni.

– Szeretem ezt a szakmát, ha kimegyek a határba, jó látni, hogy a növények szépen fejlődnek. Most ezt nem látom, szenvednek a növények. A szakmának az a szépsége, amibe beleszerettem, sajnos az elmúlt években eltűnt, de bízom benne, hogy ez nem marad sokáig így, zárta beszélgetésünket Wagner József.