Az AGROmashEXPO kiállításon Bata Botond, az olasz EPTA Gruppót képviselő Fop Kft. képviselője, Pap Lajos, a Pap Agro Kft. ügyvezetője, Csuport Zoltán, az Agrotec Magyarorszég Kft. öntözési üzletág-vezetője és Horváth Bence fejlesztőmérnök, a Busa Bt. munkatársa vett részt az Öntözzünk, de hogyan? című kerekasztal-beszélgetésen, Balogh Tamás, a Kossuth Rádió munkatársa vezetésével.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy elsősorban a rendelkezésre álló víz és a terület adottságai határozzák meg, melyik öntözési módot érdemes választani. Adottságként kell vizsgálni a talaj- és domborzati viszonyokat és fontos a tábla alakja is.

Mindenki igyekszik a lehető legtöbbet gépesíteni

Az öntözés biztos befektetés, ugyanakkor azt is át kell gondolni, hogy mekkora a beruházási igénye és a működtetési költsége, ezért a beruházás előtt több gyártó kínálatát érdemes áttekinteni.

Napjainkban olyan komoly a munkaerőhiány, hogy mindenki igyekszik a lehető legtöbbet gépesíteni és automatizálni, ebből az öntözőberendezések sem maradtak ki. Komoly elektronikával rendelkeznek és automatizálni lehet az öntözést, illetve érdemes kihasználni a műholdfelvételek adta lehetőségeket és a növények igénye alapján időzíteni az öntözést, amit már távérzékeléssel is lehet követni.

Az öntöződobok előnye, hogy egyszerűen áttelepíthetők egyik tábláról a másikra, és igény szerint vízágyúval vagy öntözőszárnnyal lehet kijuttatni a vizet. Olcsó berendezések is, viszont a működtetésük a legdrágább és munkaigényes a rendszeres mozgatás miatt. A vízágyúhoz általában 6-8 bar bemenő nyomást kell biztosítani, de már léteznek kisebb nyomáson dolgozó változatok is.

Hollandiban például tulipánt is öntöznek öntöződobbal, vagyis azzal is lehet nagyon kíméletesen és pontosan vizet adagolni. A lineár berendezések egyszerre nagyobb területen tudnak mozogni, és attól függően, hogy csatornából vagy hidránsokból kapja a vizet, automatán működik és téglalap alakú területet jár be, illetve időről időre át kell kapcsolni a következő hidránsra.

A körben forgó Center Pivot rendszerek teljesen önműködők, viszont a tábla sarka kimarad az öntözésből. A leginkább víztakarékos a csöpögtető öntözés, abból pedig az úgynevezett SDI, azaz a gyökérzóna alá, 50 centiméter mélyre süllyesztett csöpögtető rendszer, ami 10-15 évre fixen beépített rendszer, és a talajmunkák is elvégezhető fölötte.

A rendelkezésre álló vízmennyiségre szabjuk az öntözendő területet

A tervezéskor ne feltétlenül a teljes felületben gondolkodjunk, javasolják a szakemberek, hanem a rendelkezésre álló vízmennyiségre szabjuk az öntözendő területet és ahhoz keressünk kifizetődő kultúrát. Érdemes meteorológiai állomást, talajszondákat beszerezni és az időjárás alakulása, valamint a talajnedvesség alapján kijuttatni a vizet.