A jó szabályozás azért is lényeges, mert ellensúlyozni kell a légköri aszályt és megelőzni a talajtömörödést. Fontos időtényező a beruházáshoz szükséges engedélyek beszerzése: a jogerős vízjogi engedélyt általában fél év alatt meg lehet szerezni, az áramellátás engedélyezése, tervezése és kivitelezése két évbe is telhet.

A klímaváltozás nemcsak szélsőségesebb csapadékeloszlással, súlyos szárazsággal jár, hanem légköri aszály is kialakul, amit nem lehet csak a gyökerekhez juttatott vízzel ellensúlyozni, ezért kombinált öntözésre is fel kell készülni. Öntözés mellett is 15-20%-kal kevesebb kukorica terem, ha a levegő páratartalma túl alacsony.

Önmagában megtérülő beruházás

Más megfontolásokat is célszerű figyelembe venni az öntözés időzítésekor. Aki például szántás előtt adagol vizet, jóval kevesebb üzemanyag felhasználásával tud szántani és kevesebb kopó alkatrészt kell cserélnie, hangzott el egy gyakorlati példa.

Értékes kultúra vetése előtt is érdemes öntözni, hogy ne száraz, halott talajba kerüljön a vetőmag, hanem körülbelül 20 centiméteres nedves, aktív talajélettel rendelkező közegbe, ahol könnyebben tud majd tápanyagokat fölvenni a csíranövény. Ezt a nedves talajréteget nem lehet csak a vetés utáni kelesztő öntözéssel elérni, előre kell kialakítani.

Önmagában megtérülő beruházás az öntözés, különösen, ha azt vesszük, hogy nélküle nem terem semmi egyes évjáratokban. Nem elég azonban akkor vizet pótolni, amikor már látható tüneteket okoz a szárazság, meg kell előzni a talaj kiszáradását, a növények lankadását. Célszerű annyi vizet adni, amennyi a megcélzott terméshozamhoz szükséges.

Mégsem mindegy, hogy milyen kultúrát öntözünk, az egyszerű tömegtermékeknél nem térülnek meg a kiadások, vetőmagtermesztésben, csemegekukorica vagy zöldborsó esetében viszont elengedhetetlen az öntözés.