0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 22.

Mesterséges intelligencia az agráriumban: lehetőség, eszköz vagy illúzió?

Az AGROmashEXPO 2026 keretében és a KAP-hálózat szakmai programjaiként megvalósult kerekasztal-beszélgetés témája a mesterséges intelligencia szerepe a döntéstámogatásban.

A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt években a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyik leggyakrabban emlegetett technológiájává vált. Bár sokan futurisztikus elvárásokat társítanak hozzá, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az MI ma elsősorban nem „okos döntéshozóként”, hanem döntéstámogató, adatfeldolgozó és adminisztrációt segítő eszközként hoz valódi értéket. – hangzott el az Agromash Expo második napján megrendezésre került kerekasztal beszélgetésben.

Az AGROmashEXPO 2026 keretében és a KAP-hálózat szakmai programjaiként megvalósult kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
dr. habil Alexy Márta – Óbudai Egyetem
Lakatos Péter – gazdálkodó, szürkemarha
Pintér Levente Elemér – Agrárminisztérium, Agrármodernizációs Főosztály
Téglásy Zsigmond – Campden BRI
Moderátor: Gibrik Dániel

A mesterséges intelligencia rendszerek terjedésének korlátja lehet üzemeltetésük hatalmas energia- és vízigénye

A mezőgazdaságban az MI legelterjedtebb alkalmazása jelenleg az adminisztratív és ellenőrzési folyamatok automatizálása. Ilyen például a Magyar Államkincstár területalapú monitoring rendszere, amely műholdfelvételek és MI segítségével végzi el a támogatási kérelmek előzetes ellenőrzését – vezeti be a témát Pintér Levente, az AM Agrármodernizációs Főosztályának munkatársa. Ez jelentősen csökkenti az emberi ellenőrzés szükségességét, gyorsítja az ügyintézést, ugyanakkor kezdetben sok hibával működött – mivel a tanuló rendszerek pontossága közvetlenül függ a betanító adatok minőségétől.

Minden a jó kérdésfelvetésen múlik

Az MI-rendszerek hatékonyságának egyik leginkább alábecsült, mégis kritikus tényezője a jó kérdésfelvetés, vagyis a probléma helyes definiálása. A mesterséges intelligencia nem „érti” a valóságot, hanem azt a keretet követi, amelyet a felhasználó a kérdés megfogalmazásával kijelöl számára. Ha a kérdés túl általános, rosszul strukturált vagy szakmailag pontatlan, akkor a kapott válasz szükségszerűen félrevezető lesz, függetlenül az alkalmazott algoritmus fejlettségétől. A gyakorlatban ezért gyakran nem is az MI-modell teljesítménye jelenti a szűk keresztmetszetet, hanem az emberi oldalról hiányzó problémaértelmezés: mit akarunk valójában mérni, előre jelezni vagy optimalizálni, milyen feltételek mellett, és milyen döntési helyzet támogatására.

A precíz kérdésfelvetés így nem technikai részlet, hanem önálló szakmai kompetencia, amely alapvetően meghatározza az MI-rendszerek gyakorlati hasznosulását.

Gazdálkodói szinten az MI jelenleg leginkább beruházások tervezésében, logisztikai optimalizálásban, takarmányozásban és pályázati anyagok előkészítésében, dokumentálásban hasznosul- véli Lakatos Péter gazdálkodó, aki Heves-megyében tart extenzív körülmények között szürkemarhákat. Ezek többsége nem „klasszikus” mesterséges intelligencia-probléma, hanem strukturált adatok gyors feldolgozása, amely sok esetben egyszerűbb digitális rendszerekkel is megoldható lenne.

Néhány hazai esettanulmány

Az egyik bemutatott projektben paprikatermesztés során képfeldolgozó MI-t alkalmaztak annak felismerésére, hogy a növény vegetatív (növekedési) vagy generatív (termésképző) állapotban van-e. A cél a terméshozam optimalizálása volt egy 11 hónapos szedési ciklusban. A rendszer betanításához 3–5000 szakértők által manuálisan címkézett képre volt szükség, a projekt költsége pedig több százezer euróra rúgott. A legnagyobb haszon végül nem is maga az MI lett – meséli Téglásy Zsigmond, a Campden BRI támogatásával megvalósult projektről – hanem az automatizált képrendszerezés és riportkészítés, amely napi szinten jelentős adminisztrációs időt takarított meg.

Bővebben erről a projektről itt olvashat>>

Egy másik projektben multispektrális drónfelvételek alapján MI-t használtak a csattanó maszlag felismerésére szántóföldi kultúrákban. Ez élelmiszerbiztonsági szempontból kritikus, mivel feldolgozás után már nem lehet kiszűrni magjait a feldolgozott paradicsomkészítményekből. A rendszer fejlesztése másfél évig tartott, több tízezer kézzel címkézett képpel.

Kiemelkedő példa a kukoricatermés becslése, ahol magyar fejlesztésű rendszer 8 héttel betakarítás előtt, ±4%-os pontossággal képes előre jelezni a hozamot, táblán belül 20×20 méteres bontásban. Ez már valóban a precíziós mezőgazdaság jövőjét vetíti előre.

A jó kérdésfelvetés determinálja a választ – Gibrik Dániel profi moderátor

A legnagyobb korlát: az adat

A beszélgetések egyik kulcsmondata Alexy Mártától, az Óbudai Egyetem oktatójától hangzott el: „Garbage in, garbage out.”, azaz az MI teljesítménye közvetlenül függ az adatok minőségétől. Egy MI-projekt időráfordításának akár 60–70%-a az adatgyűjtés, tisztítás és strukturálás. A mezőgazdaságban azonban kevés a jól dokumentált, egységes, hosszú idősoros adat, ami erősen korlátozza az MI valódi potenciálját.

Az MI nem váltja ki a gazdát, de aki nem tanulja meg tudatosan használni, az hosszú távon versenyhátrányba kerül. Az igazi kérdés tehát nem az, hogy lesz-e MI az agráriumban, hanem az, hogy milyen minőségű adatokkal és milyen szakmai kontroll mellett lesz használható.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu