A másodvetésű csemegekukorica is egyre kockázatosabb, előfordult, hogy a júniusi vetés után 60-70 napig egy csepp eső sem hullott, vagyis kizárólag öntözővízen kellett fölnevelni az állományt. Mindezek ellenére marad a szervezetnél a 600 hektáros termőterület, mert ekkora méretben nem lehet hirtelen átállni valami más kultúrára, amit nulláról kellene indítani. A csemegekukoricára ráépült az ipar, a feldolgozók várják az alapanyagot, ez egy olyan zászlóshajó a magyar mezőgazdaságban, amit fejleszteni kellene minden területen, hangsúlyozza Keczkó Péter.
Az ipari paradicsom termesztését azonban az idén abbahagyták. Nem képesek hektáronként 100 tonnát termelni belőle, átlagosan csak 60-at, ami ma már kevés. Eddig 186 hektár volt a legnagyobb paradicsom-termőterület a tésznél, tavaly 60 hektáron foglalkoztak vele, az idén pedig feladták a próbálkozást. Az értékesítéssel nem volt gond, inkább a gyomirtás és az öntözés okozott problémát. Ha nem érkezett meg a bemosó csapadék, nem sikerült gyommentesen tartani az állományt. Folyamatosan csökken a dinnyetermő-terület is, termesztési és munkaerő-gondok miatt.
Dinós gyümölcsvelő gyerekeknek
Érdemes magasabb hozzáadott értékű termékekkel piacra lépni, ezért alakították ki a feldolgozóüzemet. Innen 220 kilogrammos hordókban értékesítik a gyümölcsvelőt, illetve négy éve saját maguk készítenek lekvárt vagy rostos levet belőle. Egyre többet adnak el a rostos körteléből, ami azért olyan népszerű, mert teljesen érett, kiváló minőségű gyümölcsből készül.
„Akkor szedjük hozzá a gyümölcsöt, amikor a fáról már leesett, de a földre még nem ért le”, fogalmaz Keczkó Péter. Almából csak Jonathant, meggyből Cigánymeggyet dolgoznak fel. Lekvárjaikban nincsen pektin vagy almavelő alap, Cigánymeggy-lekvárjuk 2023-ban hatvan induló közül nyerte el a Kárpát-medence legjobb lekvárja címet.
Különleges termékük a Penta Saurus termékcsalád, amit gyerekeknek készítenek dinós csomagolásban, és gyümölcsvelőt tartalmaz cukor és tartósítószer nélkül. Érdemes összegyűjteni a tasakok kupakját, mert építőjátékként használhatóak.
Az idén vettek részt először az OMÉK-on a késztermékeikkel, de Budapesten már évek óta ott vannak az augusztus 20-i Magyar Ízek Utcáján, ahol kifejezetten szabolcsi termékeket népszerűsítenek. A feldolgozott termékek esetében további terveik is vannak, elsősorban a csomagolás fejlesztésével kívánnak betörni a vendéglátás területére. A tész webshopjában is értékesítik a késztermékeiket, céljuk, hogy a szövetkezésük piaci alapon önállóan működő, jövedelmező élelmiszerelőállító legyen.
A termesztésben semmi falrengető újdonságra nem készülnek, azt akarják jobban csinálni, amihez értenek. A csemegekukorica és a meggy esetében a termelésszervezésben és az értékesítésben lehetnek hatékonyabbak. Már használnak precíziós módszereket a kukorica gyomirtásában, és folyamatosan fejlesztik a gépparkot is. Egyelőre az érzékelhető a precíziós termesztésre való átállásról, hogy sok apróságon múlik a siker, a nagy értékű és nagy tudású berendezések használatához fel kell nőniük a termelőknek és a gépüzemeltetőknek is.
Meggyből a stabil 15 tonnás hektáronkénti hozam elérése a cél mind az ötszáz hektáron, ehhez a technológián kell finomítani. Az ültetvényeknek csak kis részét öntözik, ezért fontos a megfelelő sekély talajművelés, amivel a mélyebb rétegekben tudják tartani a vizet. Gyakran mozgatják meg a talajfelszínt, ami ugyan teljesen kiszárad, de alatta megmarad a nedvesség. Nem fajtakérdés elérni ezt a termésátlagot, sokkal inkább az időjáráson és a technológián múlik.
A tész operatív programjában szerepel a bio és a hagyományos Cigánymeggy beltartalmának vizsgálata mint kutatási célterület. Ebben a Debreceni Egyetemmel működnek együtt, és az első eredmények hamarosan megjelennek róla.
