Történeti és gyakorlati előadások
A szakmai nap előadássorozata rendkívül sokszínű volt. Boronkay Gábor, a kutatócsoport főmunkatársa a genetikai alapok feltárásáról, a modern, klímareziliens fajták fejlesztéséről beszélt, megmutatva, hogy a rózsa jövője a fenntarthatóságon múlik. Andor Anikó Ybl- és Prima díjas táj- és kertépítész a Gül Baba türbéje és a hozzá tartozó függőkert helyreállításának tapasztalatait osztotta meg, és egyebek között elmondta, hogyan lehet a történeti hangulatot megőrizni, de mai kertépítészeti szemlélettel újraértelmezni. Nagy Zsolt néprajzkutató Palocsay Rudolf, az erdélyi rózsanemesítés kiemelkedő alakjának munkásságát idézte fel, rámutatva a Kárpát-medence rózsakultúrájának sokszínűségére és gazdagságára. Alföldy Gábor művészettörténész a Cziráky Margit-féle esterházi rózsakert történetét mutatta be, méltatva a legendás Márk Gergely munkásságát, aki a 20. századi magyar rózsanemesítés meghatározó alakja volt. Pócs Margit az acsádi Márk Rosarium képviseletében különösen megható és ösztönző előadást tartott. Megemlékezett a magyar rózsakultúra nagy alakjáról, a Márk Rosarium megalapítójáról, Kígyóssy-Schmidt Éváról, majd végigvezette a hallgatóságot az Acsádon elhelyezkedő rózsakert történetén a kezdetektől napjainkig. Beszélt a kert építéséről, gyűjteményéről, a sokszor nehéz körülmények között végzett munkáról, és arról is, mennyire fontosak a lehetőségek, támogatások, hogy ez a gyönyörű gyűjtemény fennmaradhasson. Előadása kiforrott, személyes és mégis szakmailag gazdag stílusban szólt, amely sokakat megérintett. Biró Borbála, a BKM FŐKERT Zrt. zöldfelület-fejlesztési főosztályának szakembere összefoglalta, milyen hatással van a klímaváltozás a városi rózsafelületekre. Bemutatta,
A szakmai séta egyik kiemelt eleme a MANTI magaságyás-rendszerek bemutatása volt. Ez a fejlesztés a MATE kutatócsoportja és a Műszer Automatika Kft. közös munkájának első kézzelfogható eredménye, amely a klímaváltozás kihívásaira választ kereső növénynevelés új korszakát jelzi (lásd erről szóló cikkünket az 52–53. oldalon).
A séta során elhangzott, hogy a MATE kutatócsoportja egyre szorosabb együttműködést épít ki olyan partnerekkel is, mint a Katolikus Karitász, amely társadalmi és közösségi kezdeményezésekkel támogatja a zöldfelületek fejlesztését. Ez jól mutatja, hogy a rózsakert és a MATE munkája túlmutat a kutatáson, közösségi és társadalmi felelősségvállalás is kapcsolódik hozzá.
Látogatói nap
A látogatói napon a rózsakert igazi közösségi térré változott. Idén nemcsak rózsát, hanem díszcserjéket is lehetett vásárolni, ami sok hobbikertésznek adott ötleteket új növénytársításokhoz. A rózsavásár hangulata magával ragadta a közönséget: a látogatók válogathattak a rózsa- és más fásszárú-kínálatból, miközben a kutatócsoport munkatársai személyre szabott tanácsokat adtak a sikeres ültetéshez, metszéshez, tápanyagpótláshoz és a kártevők elleni védekezéshez.
Kétszer is indult séta Boronkay Gábor vezetésével, amelynek során a látogatók megismerhették a kert történetét, a legszebb fajtákat és újdonságokat, valamint gyakorlati tippeket kaptak a modern rózsaápolásról. Különösen ösztönző volt, hogy valós, beállt ágyásokban láthatták a fajták habitusát, színtartását és virágformáit.
A MATE vezető szerepe nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar rózsakultúra továbbfejlődjön, és a klímaváltozás kihívásaira reagálva új, ellenálló, fenntartható fajták jelenjenek meg.
A Budatétényi Rózsakert nemcsak múltidéző helyszín, hanem a növénynevelés új korszakának egyik bázisa, ahol a hagyomány találkozik a technológiával és a társadalmi felelősségvállalással. A MATE és a Műszer Automatika Kft. közös fejlesztései, a Karitásszal való erősödő együttműködés, valamint a modern kertépítészeti irányok mind azt mutatják: a rózsa jövője egyszerre tudományos, kulturális és közösségi ügy.
Dr. Kisvarga Szilvia, dr. Orlóci László
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
