A Somogy vármegyei Ják határában működő Rácz Major története több mint három évtizedre nyúlik vissza. A gazdaságot Rácz Dániel ügyvezető irányítja, aki elmondása szerint a család 1993-ban kezdett gazdálkodni a területen. A sertéstenyésztést fokozatos növénytermesztési bővülés követte, majd 2002-től a szarvasmarha-tenyésztés vált meghatározóvá. A fejlődés egyik mérföldköve 2012-ben a fejőház felújítása volt, ám egy évtizeddel később új kihívások jelentek meg.
A döntő fordulatot a munkaerőhiány hozta el. A gazdaság vezetése 2022-ben mérlegelte, hogy a hagyományos fejőházi technológiával vagy egy teljesen új iránnyal folytatják-e a termelést. Végül a robotos fejés mellett döntöttek, és
A telepen magyartarka tenyésztés folyik, törzsállománnyal és bikaneveléssel. Jelenleg 284 szarvasmarha található a gazdaságban, közülük 86-ot fejnek a robotokkal. A gyakran hangoztatott félelmekkel szemben az állatok betanítása gyors és zökkenőmentes volt: mindössze két egyed bizonyult alkalmatlannak a robotfejésre, méretük miatt. Az átállás mindössze néhány napot vett igénybe, előzetes szoktatást követően.
A Rácz Majorban szabad forgalmú robotos rendszert alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a tehenek saját döntésük szerint keresik fel a robotot, kapuk és irányított forgalom nélkül. Az etetési rendszer is ehhez igazodik: az etetőasztalon PMR-t kapnak csökkentett abraktartalommal, míg a robotban fejés közben jutalmazó abrak ösztönzi az állatokat. A rendszer így a nap 24 órájában, folyamatos emberi jelenlét nélkül működik.
25 literes átlag
A technológia eredményességét a termelési adatok is visszaigazolják. A magyartarka állományban 25 literes átlagos napi tejhozamot érnek el, amit a gazdaság kifejezetten jónak és gazdaságosnak ítél. A kettős hasznosítású fajta esetében a tejtermelés mellett a hústermelés is fontos szempont, különösen a bikaborjak értékesítése révén, amelyek Ausztriában is keresettnek számítanak.
A robotos fejés egyik legnagyobb előnye a precíziós állatmegfigyelés. A rendszerbe integrált online szomatikus sejtszámláló minden fejés után azonnali visszajelzést ad a tőgyegészségről, így a beavatkozások időben megtörténhetnek. Emellett a második robot telepítésekor progeszteronszint-mérő modullal is bővítették a rendszert, amely a tejminták alapján pontos információt szolgáltat az ivarzásról és a vemhesség alakulásáról.
A robot élettartama során bármikor bővíthető olyan egységekkel, mint a testkondíció-pontozó kamera, a viselkedéselemző rendszer vagy a tejfolyás-vezérelt fejéstechnológia, amely rövidebb fejési időt és hatékonyabb boxhasználatot tesz lehetővé.
A hosszú távú működés biztonságát az előre tervezhető szerviz- és karbantartási szolgáltatások adják. A megelőző karbantartások, az állandó teljesítményfigyelés és a telepi szaktanácsadás együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a robotok akár 10–20 éven át is megbízhatóan működjenek. A Rácz Major tapasztalatai alapján a robotos fejés nem csupán technológiai váltás, hanem valódi, hosszú távú befektetés a gazdaság versenyképességébe és fenntartható működésébe.
