Már ott tartunk, hogy aki tavaly tavasszal az Alföldön kukoricát vetett és nem tudta öntözni a földjeit, gyakorlatilag aszálykárt termelt – jelentette ki a kerekasztal-beszélgetésen Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. A klímaváltozás hatásai jelentősen visszavetik az agrárium termelékenységét, ezért most minden szereplőnek össze kell fognia a termelőktől a kutatókig. A „Vizet a tájba!” program és a kormány aszályvéádelmi akcióterve ugyanakkor hozott eredményeket és jelentősen csökkentette tavaly az aszály káros hatásait.
Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója szerint egy, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közös felmérésük szerint 2024-ben 10-ből 8 gazdálkodó nyilatkozott úgy, hogy hajlandó elárasztani a területét, akár huzamosabb időre is.
El kell hagyni a beidegződéseket
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyeztem (MATE rektrora arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencében kétszeres sebességgel zajlik a klímaváltozás. Jó jel, hogy a gazdálkodók és az állam közösen gondolkodik a megoldáson, ami korábban nem volt jellemző, viszont az is tény, hogy a gazdálkodóknak több évtizedes berögződéseket kell megváltoztatniuk. Ebben viszont még sok tennivaló lenne: Gyuricza Csaba személyes, megdöbbentő élményként mesélte el, hogy a 2022-es, történelmi aszály után az országot járva azt tapasztalta, hogy a gazdálkodók nem változtattak, nem a vízkémélő talajművelési technológiákat alkalmazták, ugyanazokat a technológiai hibákat követték el, mint korábban.
– fogalmazott.
Ez is mutatja, hogy nem szabad magukra hagyni a gazdákat, ami összefügg azzal, hogy az agráriumban rendkívül alacsony – 10 százalék alatti – képzettséggel rendelkezők aránya. Figyelmeztetett: az Alföld kiszáradása csak akkor lesz megfordítható folyamat, ha felhagyunk a jelenlegi földhasználattal. Drasztikus tájhasználat-váltásra van szükség – nyomatékosította. Ennek fontosságát alátámasztandó elmondta, hogy
Eközben pedig a „Vizet a tájba!” programon keresztül 1,05 milliárd köbméter vizet sikerült megfogni.
Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az előrejelzések szerint 30 év múlva Magyarország klímája a mostani Törökországéval lesz azonos. Ezért érdemes tapasztalatokat gyűjteni arról, hogy a törökök, vagy a görögök és a spanyolok hogyan alkalmazkodtak a forróbb és szárazabb klímához.
Északra tolódik a kukoricatermelés
Itthon az országon belül is eltérőek az adottságok, amit a termelésben figyelembe kell venni – mondta. Így például a 2025-ös kukorica- és napraforgó-termés például Borsodban kiváló volt, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében elégett az aszályban. Ebből is látszik, hogy a kukoricatermesztés tolódik északra. Beszélt arról is, hogy ha a tavaszi vetésű termény – ahogyan az elmúlt években többször is – „kiesik” az aszály miatt, akkor a búza meg tudja menteni az évet. Léteznek azonban extrám helyzetek, mint 2022-ben, amikor ez nem volt igaz. Nagy kérdés, hogy mivel a vetésforgóban ott kell lenni a tavaszi vetésűeknek, ha a kukorica kiesik, mivel lehet pótolni. Igaz ugyanakkor, hogy az őszi vetésűek területe növekszik, így kisebb a nyomás tavasszal.
A kukoricatermelés északra tolódását mutatja, hogy az elmúlt az elmúlt tíz évben Lengyelországban megtízszereződött a kukoricatermő-terület, és már 1,2 millió hektár, miközben Magyarországon 800 ezer hektár alá esett.
A főtitkár szerint újra elő kell venni a folyók duzzasztásának kérdését. Ez a körülöttünk lévő országokban nem, tabu, ugyanis mindenütt duzzasztanak – mondta.
