Január 16-án a kecskeméti Neumann János Egyetemen került megrendezésre a FruitVeB és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös szervezésében a Postharvest konferenciasorozat harmadik állomása. A rendezvény csaknem 200 szakmai érdeklődőt vonzott, ami jól mutatja a posztharveszt kérdéskör növekvő jelentőségét a hazai kertészeti ágazatban.
A konferenciát Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke nyitotta meg, majd Csizmadi Imre, a NAK osztályelnöke köszöntötte a résztvevőket. Dr. Apáti Ferenc hangsúlyozta, hogy míg a hazai termelés színvonala közelít a nyugat-európai szinthez, addig a posztharveszt technológiák és az értékesítés területén jelentős a lemaradás. Csizmadi Imre kiemelte: a termésátlagok már elérték a felső szinteket, ugyanakkor a tárolási veszteségek csökkentése és a tudásmegosztás erősítése elengedhetetlen a versenyképesség javításához.
Az előadások sorát Dr. Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke nyitotta meg, aki a TÉSZ-ek aktuális helyzetét elemezte. Előadásában rámutatott, hogy a jövő az együttműködésé, a jelenlegi alacsony szervezettségi szintet rövid időn belül jelentősen növelni kellene. Hangsúlyozta, hogy a termelői szervezetek nem pusztán felvásárlási struktúrák, hanem a piac védelmét, az árualap koncentrációját és a tagok biztonságos piacra jutását szolgáló közösségek. A modern infrastruktúra, az egységes minőségbiztosítás és az ESG-követelmények bevezetése szerinte csak közös fellépéssel valósítható meg.
Kelemen Péter, a Medifruct Kft. ügyvezetője az Operatív Programok és egyéb piaci lehetőségek gyakorlati tapasztalatait mutatta be. Előadásából kiderült, hogy egy jól működő TÉSZ alapja az átlátható működés, az alacsony adminisztrációs költség és a közös minőségtanúsítás. Kiemelte, hogy új belépők számára célszerűbb meglévő szervezethez csatlakozni, mivel így hozzáférhetnek a nemzeti és uniós támogatásokhoz, valamint a már kiépített piaci kapcsolatokhoz.
Fenntarthatóság
A kávészünet előtt Dr. Némedi Erzsébet élelmiszeripari stratéga a posztharveszt innováció üzleti és fenntarthatósági jelentőségéről beszélt. Előadásában rámutatott, hogy az EU-ban a betakarított zöldségek és gyümölcsök közel 40%-a veszendőbe megy, ezért kulcsfontosságú az innovatív tárolási, csomagolási és prediktív analitikai megoldások alkalmazása. Kitért a jövő technológiáira is, amelyek hosszabb távon az élelmiszeriparban is elterjedhetnek.
A nemzetközi kitekintést Mariusz Kakol, a Bayer Lengyelország régiómenedzsere biztosította, aki a lengyel hagymapiac helyzetét és kilátásait elemezte. Előadásából kiderült, hogy a túltermelés, az alacsony árak és a magas termelési költségek komoly kihívást jelentenek a termelők számára, miközben a tárolókapacitás döntő szerepet játszik az értékesítés időzítésében.
A délutáni szakmai programban Dr. Hitka Géza és Dr. Zsom Tamás (MATE) a tárolók tervezési hibáit, illetve a vöröshagyma korszerű tárolásának elméleti és gyakorlati kérdéseit ismertették. Kiemelték a megfelelő hő- és páraszabályozás, a légáramlás és a tárolási technológia jelentőségét a minőségmegőrzésben és a veszteségek csökkentésében.
A további előadások a konténeres és ömlesztett tárolási rendszerek összehasonlítására, a precíziós vezérlőrendszerek alkalmazására, valamint a posztharveszt műveletek során használt speciális fényforrásokra fókuszáltak. A bemutatott megoldások egyértelműen igazolták, hogy a korszerű technológia jelentősen növelheti a tárolhatóságot és az áru piaci értékét.
