Egy elég erős nedves-szezont zártunk Hungrana Kft.-nél, amelyben körülbelül 9-10 ezer mintát vizsgáltunk meg. Ez 250-300 ezer tonna kukoricát jelent, az eredmények alapján pedig el lehet mondani, hogy a 2025-ös termésben az alfatoxin-tartalom jóval kedvezőbben alakult, mint az előző években, vagyis határértéknek megfelelő, vagy az alatti volt. Kirívó esetek persze voltak, de lényegesen alacsonyabb számban, mint az előző szezonban – mondta lapunknak Reng Zoltán, a Hungrana Kft., vezérigazgatója.
Az árak a világpiacihoz képest magasak, így kevésbé piacképesek, tehát nem jellemző az, hogy a magyar kukorica versenyképes lenne a környező piacokon. Ez meg is látszik az exporton, ami drasztikusan visszaesett. Ezt tetézi, hogy Lengyelországban rekordmagas termésmennyiséget takarítottak be, a lengyel kereskedők pedig diszkontált áron próbálnak piachoz jutni, ennek megfelelően az áraik nagyon erősen nyomják a magyar piacot. Egyelőre a magyar piac még mindig drágább, mint egy lengyel importőr kínálata vasúton szállítva.
– tette hozzá.
A Hungrana egyébként folyamatosan ott van a piacon, nyilván a betakarítás után intenzívebben, kampányszerűen, de aztán legfeljebb egy-két hét esik ki, az ünnepek miatt.
Közös érdekek
Számunkra nagyon fontos, hogy a kukoricatermesztő gazdák sikeresek legyenek – emelte ki. Mint feldolgozónak, nem érdekünk az import, nem érdekünk, hogy távolabbról érkezzen az alapanyag a gyárba, hiszen a kész termékeinket – legyen az takarmány, cukor, keményítő vagy alkohol – messzebbre, akár exportpiacokra szállítjuk, tehát ott már rakódik rá egy addicionális logisztikai költség. Ha viszont már a kukoricánál is ilyen többletköltséggel kell számolnunk, akkor a gyár nem igazán működik gazdaságosan. Ezért tehát nekünk a lokális kukoricatermesztés az érdekünk.
Az utóbbi években csökkent a kukoricaterület, de bízunk benne, hogy ez a folyamat azért nem lép át egy bizonyos határt. Ezért is próbáljuk információkkal, tudásmegosztással segíteni a gazdákat, például a Kukorica Kör Egyesületen keresztül is. Ismereteket adunk át a vízmegtartó gazdálkodásról a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás érdekében, a toxinszintek csökkentéséhez növényvédelmi technológiákat, valamint olyan gazdálkodási módszereket, amelyek a fenntartható irányba terelik a gazdálkodást.
