0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 26.

Madárinfluenza: új kihívások az európai állattenyésztésben

Uniós támogatással induló nemzetközi kutatás vizsgálja a H5 altípusú, rendkívül patogén madárinfluenza terjedését, az emlős fajok érintettségét és a vakcinázás lehetőségeit.

Tartós járványügyi nyomás Európában

A H5 altípusú, rendkívül patogén madárinfluenza-vírusok az elmúlt években alapvetően átalakították az európai járványügyi helyzetet.

A fertőzések földrajzi kiterjedése jelentősen megnőtt, miközben a vírus jelenléte egyre kevésbé mutat szezonális mintázatot.

A vadmadár-populációkban fennmaradó fertőzés folyamatos kockázatot jelent a házibaromfi-állományokra, különösen a nagy állománysűrűségű térségekben és a vonulási útvonalak mentén.

Magyarország ebben a folyamatban kifejezetten érintettnek számít. Az elmúlt tíz év során többször is súlyos járványhullámok alakultak ki, elsősorban a víziszárnyas-ágazatban. A kötelező állományfelszámolások, a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése, valamint az exportkorlátozások nemcsak közvetlen gazdasági veszteségeket okoztak, hanem hosszabb távon is rontották az ágazat versenyképességét.

A Nébih és az uniós hatóságok adatai szerint a járványok egyre gyakrabban jelennek meg olyan időszakokban is, amikor korábban alacsony volt a kockázat, ami tovább nehezíti a megelőzést.

Uniós szinten mindez egyre inkább rávilágít arra, hogy a kizárólagos leölésre, szállítási tilalmakra és zónásításra épülő védekezési modell hosszú távon nem tekinthető elegendőnek. A hangsúly fokozatosan a komplexebb járványkezelési stratégiák felé tolódik el, amelyek a biológiai biztonság, a megfigyelés és – egyre inkább – a vakcinázás összehangolt alkalmazására épülnek.

Em­lős­fer­tő­zé­sek és új kockázati tényezők

A madárinfluenza elleni küzdelem egyik legérzékenyebb kérdésévé vált az emlős fajok érintettsége.

Az elmúlt időszakban világszerte – különösen Észak-Amerikában – több olyan esetet dokumentáltak, amikor H5N1-vírus tejelő szarvasmarhákban is megjelent.

Ezek az esetek rámutattak arra, hogy a vírus képes alkalmazkodni új gazdafajokhoz, és eddig alulértékelt terjedési útvonalak is szerepet kaphatnak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu