Tartós járványügyi nyomás Európában
A H5 altípusú, rendkívül patogén madárinfluenza-vírusok az elmúlt években alapvetően átalakították az európai járványügyi helyzetet.
A vadmadár-populációkban fennmaradó fertőzés folyamatos kockázatot jelent a házibaromfi-állományokra, különösen a nagy állománysűrűségű térségekben és a vonulási útvonalak mentén.
Magyarország ebben a folyamatban kifejezetten érintettnek számít. Az elmúlt tíz év során többször is súlyos járványhullámok alakultak ki, elsősorban a víziszárnyas-ágazatban. A kötelező állományfelszámolások, a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése, valamint az exportkorlátozások nemcsak közvetlen gazdasági veszteségeket okoztak, hanem hosszabb távon is rontották az ágazat versenyképességét.
Uniós szinten mindez egyre inkább rávilágít arra, hogy a kizárólagos leölésre, szállítási tilalmakra és zónásításra épülő védekezési modell hosszú távon nem tekinthető elegendőnek. A hangsúly fokozatosan a komplexebb járványkezelési stratégiák felé tolódik el, amelyek a biológiai biztonság, a megfigyelés és – egyre inkább – a vakcinázás összehangolt alkalmazására épülnek.
Emlősfertőzések és új kockázati tényezők
A madárinfluenza elleni küzdelem egyik legérzékenyebb kérdésévé vált az emlős fajok érintettsége.
Ezek az esetek rámutattak arra, hogy a vírus képes alkalmazkodni új gazdafajokhoz, és eddig alulértékelt terjedési útvonalak is szerepet kaphatnak.
