Rengeteg felfedezés, emberfeletti teljesítmény csírája egy katasztrofális esemény. De azért tud idővel kivirágozni, mert akivel történt, nem adta fel sem önmagát, sem a próbálkozást, hanem inspirációnak, ugródeszkának, legyőzhető és túlszárnyalható akadálynak tekintette.
Az aromaterápia atyja
René-Maurice Gattefossé nagyon fiatal korában csatlakozott
a családi vállalkozáshoz, ahol az esszenciák és parfümök kutatásával foglalkozott, de már kezdetektől fogva vonzották a természetes alapanyagok. 1907-ben találkozott Haute-Provence levendulatermelőivel, mivel az levendulaolaj elengedhetetlen összetevője volt a parfümkészítésnek. Amikor szembesült a gazdák rettenetes élet- és munkakörülményeivel, elhatározta, hogy segít nekik, és elkötelezte magát a francia levendula mellett. Megszervezte az egész folyamatot a termesztéstől a parfümkészítésig, és modernizálta a lepárlóüzemet. Ez idő alatt a gazdák megismertették vele a levendula gyógyhatásait. 1908-ban elindította a La Parfumerie Moderne című folyóiratot, melyben többek között számos cikket írt a levendula termesztéséről és terápiás hatásairól.
1910. július 25-én, miközben a laboratóriumban dolgozott, balesetet szenvedett, forrásban lévő eszencia fröccsent rá egy lombikból, amely felrobbant és lángra kapott. A feje és mindkét keze súlyosan megégett. Sajnos a sebei nem gyógyultak kielégítően az akkortájt elterjedten alkalmazott kezelési mód hatására, és sebei üszkös szagot kezdtek árasztani. Ekkor eszébe jutott a levendulatermesztők tanítása arról, hogy a levendula illóolaja segít begyógyítani az égési sérüléseket. Adott neki egy esélyt és bekente a bőrét. Az eredmény teljesen lenyűgözte. Két nappal később a láza enyhült, a fertőzése eltűnt, és a sebei viszonylag gyorsan, nyomtalanul begyógyultak. Mélyen megérintette, hogy a levendula megmentette az életét. És ez a személyes tapasztalat ösztönözte arra, hogy kitartóan folytassa a levendula kutatását, és az orvosokat is meggyőzze a hatékonyságáról.
1915-ben egy háborús fertőzés miatt elvesztette bátyját, aki nagyon közel állt hozzá. Úgy érezte, az illóolajok segíthetnének azokat, akik hasonlóan járnak. Ezért kifejlesztett egy fertőtlenítőszert, a SALVOL-t. Kiderült, hogy a terpénmentesített levendula, és rozmaring eszencia, illetve a SALVOL az érintkezés első órájában képes elpusztítani a Staphylococcusokat. Nagy reményeket fűzött az illóolajok baktericid hatásához a spanyolnátha kitörése után is. Készítményeit végül számos katonai és polgári kórház alkalmazta sikeresen Franciaországban és külföldön. Azonban a SALVOL receptúráját sosem szabadalmaztatta, mert az emberi életek megmentését többre tartotta, mint a készítmény értékesítésének kizárólagos jogát.
