0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 29.

Mediterrán vendég a téli erdőben

Sokan csak állatkertekből, vadasparkokból ismerik a muflont, pedig hazánk hegyvidéki erdeiben is élnek, és fontos ökológiai és vadgazdálkodási szerepet töltenek be.

Szerző: Cserményiné Váradi Melinda

Ezek a mediterráneumból származó állatok a hólepte erdőkben is találnak táplálékot, az erdészeti társaságok azonban felkészülnek a zord időben szükséges etetésükre.

A muflon eredeti, tisztavérű állománya csak Korzikán és Szardínián él. Magyarországra 200 éve Forgách Károly gróf telepítette be, majd 1883-ban a gímesi és gácsi vadaskertjéből 100 egyedet szabadon engedtek, így került be a faj először hazánk, majd Európa hegyvidéki területeire. A további, 20. század eleji telepítések következtében napjainkra szigetszerűen megtalálható az ország középhegységeiben.

muflon

A leggyakrabban hegyvidéki erdőkben, nyájakba verődve élnek a muflonok. Hímjeiket kosnak, nőstényeiket anyajuhnak, az utódokat pedig kos- vagy jerkebáránynak hívjuk. Táplálékukat tekintve nem válogatósak: fák és cserjék levelei, gyökerek, zuzmók, mohák is szerepelnek étrendjükben. Őszi szaporodási időszakuk, a novemberi berregés a kosok szarvcsattogásával tölti meg az erdőt. Az akkor megfogant bárányok áprilisban látnak napvilágot.

Az utóbbi évek enyhe telei nem viselik meg különösebben a hazai muflonállományt, még a hó alatt is megtalálják a zuzmókat, mohákat, gyér füvet, és a szórványos mínuszok sem okoznak nekik gondot.

A komolyabb havazás, kemény fagy vagy ónos eső azonban a mediterráneumból származó muflonok számára komoly kihívás, ezért az emberi gondoskodás kulcsfontosságú. Az erdészeti társaságok készülnek a nyájak téli ellátására, hiszen e tevékenység nemcsak a muflon túlélését biztosítja, hanem hozzájárul a magyar erdők fajgazdagságának és sokszínűségének megőrzéséhez, valamint az értékes vadászati lehetőségek fenntartásához.

A magyar erdőkben élő muflon története, biológiája és téli életmódja a természet és az emberi gondoskodás összefonódását mutatja. A hólepte hegyoldalakon összegyűlt nyájak látványa, az erdő csöndjét megtörő kosok berregése, a szakszerű takarmányozás mind része annak a téli történetnek, amelyről érdemes beszélni és írni.


Rekordcsiga a Királyszállási erdőből

Rekord trófeaKapitális muflonkos került terítékre a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Királyszállási Erdészetének vadászterületén 2025. július 7-én. Az elejtett 8 éves kos 106,45 centiméter hosszúságú csigája nemcsak az erdészet történetében jelent mérföldkövet, hanem megdöntötte a korábbi magyarországi trófearekordot is. A rendkívüli eredményt a területileg illetékes vadászati hatóság nemzeti értékké nyilvánításra felterjesztette az Agrárminisztériumnál.

Kivételes trófea

• A muflon hazánkban az egyetlen vadon élő nagyvad, amelynek szarva van.

• A szarv szaruból épül fel.

• A hímek impozáns szarvát csigának hívjuk.

• A csigák évgyűrűsen nőnek, ám a növekedés telente leáll.

• A jerkék és a juhok 5-10 százaléka is viselhet szarvat.

• A muflon szarva nem cserélődik évente, hanem folyamatosan növekszik.

• A teljes csiga 4-5 éves korra alakul ki, növekedése ezt követően lelassul.

• A csiga nemcsak a muflon jellegzetes dísze, hanem komoly vadászati trófea is.

Cserményiné Váradi Melinda
VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.

Fotók: Mesterházi József, Zeitler Levente

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: