Magyarországon kilenc harkályfaj él, ezek közül több rendszeresen megjelenik lakott területeken is. A nagy fakopáncs és a balkáni közép fakopáncs kifejezetten gyakori vendége a kiskerteknek. Csőrükkel vájt odúikat nemcsak ők használják, hanem cinegék, seregélyek, csuszkák, sőt denevérek és pelék is beköltözhetnek. Egyetlen harkálypár több tucat más faj számára teremt lakhatási lehetőséget azzal, hogy odút váj a puhafák törzsébe. Emellett

Hiába tanultam jómagam is, hogy a harkály a fák doktora, amikor az idei télen a teljesen egészségesnek tűnő páfrányfenyő kérgét kezdte el kitartóan kopogtatni és lefejteni, én is megijedtem. Ráadásul a kertünkben megtelepedő harkály zsarnoki módon próbálta kisajátítani az etetőt, és elriasztani az oda érkező többi madárvendéget. Hiába állatbarát az ember, – vagy éppen azért? – az elzavart madártársakon megesett a szívem.

Károsítják-e a fákat a fakopáncs?

Ez a leggyakoribb kertészeti kérdés. A válasz: a harkály nem tesz tönkre egészséges fát – s ebben megerősített Tichy Balázs faápoló is. Ha egy gyümölcsfán sok lyukat látunk, az szinte mindig azt jelenti, hogy a fa belsejében már kártevők élnek vagy korhadásnak indult. A harkály ezeket a problémákat „leplezi le” és részben meg is szünteti azzal, hogy elfogyasztja a lárvákat. Valójában így sokszor megmenti a fát a teljes pusztulástól.