Fajspecifikus jelölési megoldások

A papírformai dokumentációkon kívül magát az állatokat is jelölni kell.  Az egyedi jelölésnek több kritériumnak is meg kell felelnie: jól láthatónak, tartósnak és egyértelműnek kell lennie, miközben az állatnak nem okozhat felesleges stresszt vagy fájdalmat. A leggyakoribb módok közé tartozik a tetoválás, a fagyasztásos bélyegzés, a krotália (füljelző), a chip (transzponder), a fülcsipkézés vagy a lábgyűrűzés.

Hazánkban úttörőként a szarvasmarhákat vették fel egy egységes rendszerbe, majd ezután a többi állatfajt. A borjakat legkésőbb 20 napos korukig mindkét fülükben krotáliával kell megjelölni. 2019 júliusa óta a gazdáknak lehetőségük van választani a hagyományos füljelző és az elektronikus azonosítás között, amely lehet elektronikus krotália, bendőbólusz vagy injektálható transzponder is.

A sertések esetében az ENAR füljelző szintén kötelező, melyet legkésőbb a születési hely elhagyásakor kell elhelyezni. Kivételt a tenyészállatok (kocák, kanok) jelentenek, ahol az első vemhesítést vagy fedeztetést követő hét nap a határidő.

A juhok és kecskék azonosítása komplexebb: felnőtt korban dupla jelölés szükséges. Az egyik egy elektronikus azonosító (füljelző vagy bendőbólusz), a másik egy jól látható vizuális azonosító (krotália vagy tetoválás). Bárányoknál és gidáknál kezdetben elegendő egy vonalkódos és egy vonalkód nélküli füljelző párosa.

A lovak azonosítása során a legfontosabb okmány a lóútlevél. A törzskönyvezett állományoknál választható a bélyegzés is a chipelés mellé (különböző tenyészetek még alkalmazzák), míg a nem törzskönyvezett egyedeknél kötelező a transzponderes megjelölés. A modern technológia itt már a DNS-profil vizsgálatát is lehetővé teszi a csalások kiszűrésére.

A baromfiágazat különlegessége a BIR

A baromfik esetében nem egyedenkénti, hanem állomány szintű nyilvántartásról beszélünk a Baromfi Információs Rendszerben (BIR). Itt a kötelező adatszolgáltatás alapja a keltetés: a berakott tojásokról és a kikelt naposállatokról 7 napon belül jelentést kell küldeni az ENAR központba.

A szállításokat speciális BIR-szállítólevelek kísérik, fajtatiszta vagy szülőpár állományoknál pedig a lábgyűrűzés az elfogadott egyedi azonosítási mód. Érdekesség, hogy a tojásokat sem egyedenként, hanem állomány szinten, azonos tartási hely és időszak szerint, csoportosan azonosítják a BIR-ben.

Az ENAR és a hozzá kapcsolódó informatikai rendszerek nemcsak a hatóságok munkáját segítik, hanem az állattartók érdekeit is védik. A pontos adatkezelés és a szabályos jelölés a záloga annak, hogy a magyar állattenyésztés versenyképes maradjon az európai piacon, a fogyasztók pedig biztonságos élelmiszerhez jussanak.

Szerző: Bidnay Petra

Forrás:
https://food.ec.europa.eu/animals/
https://www.allattenyesztok.hu/aktualis/hirek/
https://portal.nebih.gov.hu/enar