Kihívások: Elsodródás és környezeti tényezők
A drónos permetezés egyik legnagyobb kihívása a cseppek elsodródása. Mivel a drónokkal való permetezés alacsony kijuttatási térfogatú kategóriába tartozik, ez jellemzően 5–50 liter/hektárt jelent.
Ennek oka, hogy egy drón nem tudna gazdaságosan több száz kiló vizet szállítani, mert a több súly hordozása csökkenti az akkumulátorok kapacitását, így előnyösebb egy olyan akkumulátor teljesítmény és súlyarány megtalálása, ahol a leghatékonyabban működtethető a technológia.
A kis dózis következményeként a cseppméret is csökkentendő, hogy a lefedettség egyenletes legyen. A kis cseppek jobban elsodródnak a kisebb tömeg és tehetetlenség, valamint az alacsonyabb esési sebesség miatt, ezért cseppnehezítők használata ajánlott, illetve van, amelyik szernél jogszabályi kötelezettség vonatkozik a használatára.
Védőréteget képez
A vízcsepp felületén az olaj egy vékony védőréteget képez. Ez gátolja a párolgást, így a csepp megőrzi az eredeti tömegét a fúvókától a levélig tartó úton. Olaj nélkül a csepp fele elpárologna repülés közben, amitől pehelykönnyűvé válna és elsodródna.
A polimerek megváltoztatják a permetlé fizikai szerkezetét, amit viszkozitás-módosításnak nevezünk, gyakorlatilag összefogják a cseppeket. Elérik, hogy a permetlé nagyobb, egységesebb és ezáltal nehezebb cseppekbe kényszerüljön, valamint növelik a cseppek belső kohézióját, így kevésbé lesz hajlamos a szétesésre, és az emiatti gyorsabb párolgásra, elsodródásra.
A szórásképünket befolyásolja a sebesség, a kijuttatási magasság, a sortáv mérete, a cseppméret beállítása, valamint a kívánt dózis. Ezek alapján egy változót alkot meg a drón, a PWM jelet, ami a pumpák forgási sebességét befolyásolja, hogy a megfelelő dózis a paramétereinkkel kijuttatásra kerüljön.
Összefoglalva, a permeteződrónok szórásképe egy dinamikusan változó rendszer, ahol a gép technikai paramétereinek, a növényzet biológiájának és az aktuális időjárásnak kell összhangban lennie.
Szerző: Bidnay Petra
