A világ számos kultúrájára volt jellemző, hogy az állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások szájhagyomány útján terjedtek, valós tapasztalatok alapján. Február másodikához, amely katolikus naptár szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, és amelyet tavaszkezdő napként is emlegettek, két különböző, állathoz kötődő időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kapcsolódik – közölte az állatkert honlapján.

Az egyik szerint „Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap”. Ugyanis ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél. Ugyanezen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket.

Ez a hiedelem erdélyi eredetű, de francia hagyománya is van, itthon viszont Jókai Mór Az új földesúr című regényében jelent meg először.

A közvélekedéssel szemben a barna medvék nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor az anyagcseréjük és szívverésük is lelassul. Az állat így olyan mértékűre tudja csökkenteni a tápanyagszükségletét, amely így a nyáron felhalmozott tartalékok felélésével, és a kisszámú, rendelkezésre álló eleséggel – elsősorban állati fehérjével – télire elég. Időnként, általában enyhébb, napsütéses időben kibújnak rejtekükből, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.

Az állatkertben az iskolás és óvodás csoportok mellett várják az egyéni látogatókat, családokat is, akik tanúi lehetnek a medvék jóslásának és játékos feladatokat is teljesíthetnek a Medveösvényen.