Fókuszban a szárazságtűrés
A bemutatott fajták szelekciója több évtizedes kutatómunka eredménye; expedíciók során vizsgálták a potenciálisan megfelelő növényanyagokat, azonban a tapasztalatok alapján rendre a hazai eredetű fajok bizonyultak a legalkalmazkodóbbnak.
A külföldi növények honosítása nagy nehézségekkel jár, ahogy azt például a kínai nyár téli fagyérzékenysége is mutatta. Ezzel szemben a hazai fajták – különös tekintettel a szárazságtűrőkre – képesek alkalmazkodni a szélsőséges időjárási viszonyokhoz, például rügyzárással vészelik át a nyári aszályos időszakokat.
A nemesítés fő célja olyan növények előállítása, amelyek egyszerre szárazságtűrők, víztakarékosak, rezisztensek, továbbá formailag is megfelelnek az elvárásoknak. A faiskola ehhez hosszú távú, alapos szelekciós munkát végez, mivel a hagyományos keresztezéses nemesítés időigényessége miatt a természetes szelekciót és a már adaptálódott növények kiemelését helyezik előtérbe.
Barabits Elemér rámutatott arra is, hogy nemcsak éghajlatunk, de társadalmunk is érezhetően változik. A fák egyre értékesebbé válnak, miközben életfeltételeik folyamatosan romlanak, ezért fenntartásuk fokozott odafigyelést igényel. Nem elegendő elültetni őket, legalább 3-6 évig rendszeres utógondozásra van szükség.
A növényeket mindaddig ápolni kell, amíg gyökérzetük el nem éri azt a mélységet, ahonnan már képesek önállóan felvenni a szükséges nedvességet és tápanyagokat. Amennyiben ez elmarad, kárba veszhetnek az ültetésre fordított erőforrások. Ezt minden esetben hangsúlyozni kell, ha az élhetőbb környezet megteremtése a cél.
Szabványos sorfák
Szabványos, háromszor átültetett sorfák nevelése a célja az Alsótekeresi Faiskolában alkalmazott termesztéstechnológiának. A szabvány szerint a sorfa a fajtájára jellemző, háromszor átültetett, legalább 14/16 centiméter törzskörméretű, 220 centiméter törzsmagasságú egyed.
A koronában végigmegy a sudár, ami biztosítja, hogy 20 centiméter törzskörméret felett 250 centiméterig megemelhető legyen a koronája. A sorfa alatti kategória a magas törzsű fa, melynek minden egyede 12/14 törzskörméretű, minimum 180 centiméter törzsmagasságú, legalább kétszer átültetett, és a fajtájára jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. A magyar szabvány termelőbarát, nem ír elő többet annál, mint amit a faiskolás teljesíteni tudna.
Alsótekeresen az iskolázott csemetét beszemzik, így az már egyszer átültetettnek számít. Ebből suhángot nevelnek, és a következő átültetés után kialakítják a megfelelő törzsmagasságot. Ezt követően a nevelés folyamán harmadszor is átültetik a növényeket. Az első szakaszban 140 × 50-60 centiméter, a másodikban 200 × 150 centiméter, a harmadikban pedig 400 × 300 centiméter a térállás.
A nevelés fajonként és fajtánként eltérő időt vesz igénybe, a gyorsabban növők öt-hat év alatt, a lassabban fejlődők egy-két évvel hosszabb idő alatt érik el a sorfa minőséget. A négyszer-ötször átültetett növények térállása 400 × 300 centiméter, példányaikat körülbelül 110-120 centiméteres földlabdával emelik ki, az ennél nagyobbakat 130-140 centiméteres földlabdával már kézzel kell kitermelni. Ebből a méretből ugyanis évente csupán 10-20 darabot adnak el, ezért nem vásároltak hozzá drága gépeket.
