Válság és rendszerváltás
A magyar mezőgazdaságban a nem piaci alapú működési elv súlyos válságjelenségeket okozott, azok első részét az ország adósságának tetemes növekedése eredményezte az 1970-es években, 1978-ra már 8 milliárd dollárt tett ki az államadósság. Az állam oly módon igyekezett az adósságtörlesztésre fordítható újabb és újabb bevételre szert tenni, hogy jelentősen megemelte a nyugatra irányuló mezőgazdasági export volumenét, azonban ez az intézkedés huzamosabb időre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ugyanakkor egyebek mellett azt okozta, hogy
A helyzet pedig végeredményben oda vezetett, hogy mezőgazdaság nyeresége nagymértékben visszaesett. Így az 1980-as évek második felére egyre inkább látszott, hogy markáns változtatások bevezetésére van szükség a gazdasági szerkezetben.
A gazdasági válság a lap áremelkedését hozta magával, 1979-ben 9, 1981-ben 11, 1985-ben 14, 1989-ben pedig 16 forintot kellett fizetni egy példányért. A megemelkedett árat igyekezett a Magyar Mezőgazdaság akképp ellensúlyozni az olvasók számára, hogy számos, az agráriumot érintő hírt, anyagot az elsők között hozott le, ilyenek voltak a technikai újítások, a jogszabályi változások, és ebben az időszakban is rendszeresen tett kitekintést a világ egyéb országainak mezőgazdaságába, akár az egyes országok követségeinek mezőgazdasági szakembereit is meginterjúvolva.
Az 1988. évi III. törvénnyel felülírták a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló addig hatályos törvényt. Az új jogszabályban lehetővé tették a veszteséggel működő vagy akár már a felszámolásra váró szövetkezetek számára, hogy egyszerűbb működési formára álljanak át. Mivel a veszteségesen működő szövetkezetek megmentésére tett kísérletek nem minden esetben jártak/járhattak eredménnyel, újabb kormányzati beavatkozás történt. Az 1989. évi XX. törvény már engedélyezte a szövetkezetek részleges feloszlását, felosztását is. Ezen jogszabályok és az épp zajló politikai rendszerváltáskor megjelent kárpótlási igény nagy átalakulást okozott a mezőgazdaság üzemszerkezetében: a mezőgazdasági szövetkezetek zöme egyszerűen megszűnt, a helyükön pedig megjelentek a kis- és középbirtokok, illetve a nagyon apró magángazdaságok.
A mezőgazdasághoz hasonlóan a hírlappiacon is nagy változások zajlottak a rendszerváltást követő években. Megszűnt a sajtóorgánumokat, köztük a Magyar Mezőgazdaságot is kiadó tulajdonosi struktúra, de hogy a lap megmaradjon, a szaklap kiadását átvette az 1991. december 18-án megalakult Magyar Mezőgazdaság Kft. Az osztrák-magyar vegyes vegyesvállalatból egy év után kivált a külföldi fél, és az agrárcégektől felajánlott alapító tőkével, magányszemélyek támogatásával, illetve a lap szerkesztőségének komoly tulajdoni hányadával átszervezték a kft.-t.
