Talajélet nélkül a szerves anyag kijuttatása sem elég
A legfőbb probléma a porosodás, a vízvezető és víztartó pórusok hiánya, a cserepesedő, kérgesedő talajfelszín. A túl száraz talaj művelésekor képződő rögök nem nedvesednek át, és ezt a gondot a fagy sem oldja meg.
Ökölszabály szerint az a jó, ha a talaj mintegy fele ásványi és szerves anyag, a másik fele pedig víz és levegő. A szerves anyagok kijuttatása még nem elegendő, ahhoz, hogy azok lebomoljanak és felvehetők legyenek a növények számára, ahhoz aktív talajéletre van szükség.

Fotó: Yves Bernardi , Pixabay
Biológiai aktivitás és levegő nélkül a növényi maradványok bomlás helyett mumifikálódnak vagy rothadnak, az egyik sem szerencsés. Hagyni kell tehát a természetesen folyamatokat érvényesülni. A javuláshoz azonban évek kellenek, nem megy egyik napról a másikra. Sőt, nem is szabad hirtelen, átvezetés nélkül leállni a hosszú ideig alkalmazott gyakorlattal, viszonylag kis, jól átgondolt lépésekben kell változtatni, haladni.
Az összes élőlénynek mintegy kétharmada a talajban él, melyek közül sok gomba és baktériumban alakít ki a növényekkel szoros, mind a két félnek előnyös kapcsolatot.
A növények ellenállósága is javul

A gyakorlatban leginkább ismert mikorrhiza kezelésnek köszönhetően nemcsak hozamnövekedésre számíthatunk, legalább ekkora előny, hogy a növények ellenállósága is javul, például jobban, hosszabb ideig elviselik a szárazságot.
Az előnyöket több kísérlet alátámasztja, további vizsgálatokra van azonban szükség, hogy megismerjük a talaj típusának, kémhatásának, egyes gyomirtó szereknek a befolyását a szimbionta élőlények működésére. Az már kiderült, hogy a csávázott mag is alkalmas mikorrhiza kapcsolat kialakítására, a nem csávázott magok esetében azonban 10-15 százalékkal magasabb kolonizációt értek el.
A talajbiológiának a kálium és foszfor mobilizálásában ugyancsak hatalmas a szerepe, a szimbionta szervezeteknek köszönhetően sok lekötött tápanyag felvehetővé válik, ami a talaj védelme, és ökonómiai szempontból sem elhanyagolható szempont.
Az előadásokról részletes beszámolót a Magyar Mezőgazdaság 7. számában olvashatnak.



