0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 6.

Azonnal lépni kell, a talajélet hiányának beláthatatlanok a következményei

A gazdálkodást érintő kihívások közül a vízgazdálkodás, talajvédelem, generációváltás és makrogazdasági környezet egyaránt terítékre került a Hód-Mezőgazda Zrt., a NMNK területi szervezete, és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar rendezvényén.

Talajélet nélkül a szerves anyag kijuttatása sem elég

A legfőbb probléma a porosodás, a vízvezető és víztartó pórusok hiánya, a cserepesedő, kérgesedő talajfelszín. A túl száraz talaj művelésekor képződő rögök nem nedvesednek át, és ezt a gondot a fagy sem oldja meg.

Ökölszabály szerint az a jó, ha a talaj mintegy fele ásványi és szerves anyag, a másik fele pedig víz és levegő. A szerves anyagok kijuttatása még nem elegendő, ahhoz, hogy azok lebomoljanak és felvehetők legyenek a növények számára, ahhoz aktív talajéletre van szükség.

talaj
Illusztráció
Fotó: Yves Bernardi , Pixabay

Biológiai aktivitás és levegő nélkül a növényi maradványok bomlás helyett mumifikálódnak vagy rothadnak, az egyik sem szerencsés. Hagyni kell tehát a természetesen folyamatokat érvényesülni. A javuláshoz azonban évek kellenek, nem megy egyik napról a másikra.  Sőt, nem is szabad hirtelen, átvezetés nélkül leállni a hosszú ideig alkalmazott gyakorlattal, viszonylag kis, jól átgondolt lépésekben kell változtatni, haladni.

Az összes élőlénynek mintegy kétharmada a talajban él, melyek közül sok gomba és baktériumban alakít ki a növényekkel szoros, mind a két félnek előnyös kapcsolatot.

A hasznos talajlakó gombákat, illetve baktériumokat a növények szénhidrátokkal táplálják, cserébe olyan tápanyagokhoz is hozzájutnak,  amit a gyökereikkel már nem érnek el. Mindezek közben pedig a talaj szerkezetét is javítják a szimbionta szervezetek.

A növények ellenállósága is javul

A gyakorlatban leginkább ismert mikorrhiza kezelésnek köszönhetően nemcsak hozamnövekedésre számíthatunk, legalább ekkora előny, hogy a növények ellenállósága is javul, például jobban, hosszabb ideig elviselik a szárazságot.

Az előnyöket több kísérlet alátámasztja, további vizsgálatokra van azonban szükség, hogy megismerjük a talaj típusának, kémhatásának, egyes gyomirtó szereknek a befolyását a szimbionta élőlények működésére. Az már kiderült, hogy a csávázott mag is alkalmas mikorrhiza kapcsolat kialakítására, a nem csávázott magok esetében azonban 10-15 százalékkal magasabb kolonizációt értek el.

A talajbiológiának a kálium és foszfor mobilizálásában ugyancsak hatalmas a szerepe, a szimbionta szervezeteknek köszönhetően sok lekötött tápanyag felvehetővé válik, ami a talaj védelme, és ökonómiai szempontból sem elhanyagolható szempont.

Az előadásokról részletes beszámolót a Magyar Mezőgazdaság 7. számában olvashatnak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: