0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 7.

Szenzorok és adatok formálják a precíziós állattartás jövőjét

A precíziós állattartás alapja, hogy digitális eszközökkel figyeljük az állatok egészségét és viselkedését. Egy friss, áttekintő tanulmány bemutatja, hogyan segítenek a szenzorok és az adatelemzés a hatékonyabb, állatbarát gazdálkodásban.

Az állattenyésztés egyre összetettebb kihívásokkal szembesül: növekvő állományok, munkaerőhiány, szigorodó állatjóléti elvárások és környezeti nyomás jellemzik az ágazatot. A hagyományos, emberi megfigyelésen alapuló módszerek sok esetben már nem elégségesek. Egy friss, tudományos áttekintés szerint a precíziós állattartás erre kínál korszerű megoldást – a cikk az MDPI-n oldalán jelent meg.

Fotó: MMG archív

A precíziós állattartás

A precíziós állattartás angolul Precision Livestock Farming (PLF) – lényege, hogy az állatokról folyamatosan adatokat gyűjtünk különböző technológiai eszközökkel. Ezek az adatok valós időben adnak képet az állatok egészségi állapotáról, viselkedéséről és termelési mutatóiról, így a gazdák nem csak utólag, hanem időben reagálhatnak a problémákra.

A PLF rendszerek alapját különféle szenzorok adják. Ilyenek lehetnek mozgásérzékelők, testhőmérsékletet mérő eszközök, takarmányfelvételt figyelő rendszerek, valamint kamerák és mikrofonok. Ezek az eszközök az állatok természetes viselkedését figyelik anélkül, hogy zavarnák őket, és folyamatos adatáramlást biztosítanak.

Az összegyűjtött információk önmagukban még nem jelentenek megoldást, ezért kulcsszerepe van az adatfeldolgozásnak és a mesterséges intelligenciának. Az intelligens algoritmusok képesek felismerni azokat a mintázatokat, amelyek betegségre, stresszre vagy termeléscsökkenésre utalnak. Így a rendszer akár napokkal korábban jelezhet problémákat, mint ahogyan az szabad szemmel észlelhető lenne.

Korai felismerés, célzott beavatkozás

A gazdálkodók számára ez jelentős előnyt jelent. A korai felismerés lehetővé teszi a célzott beavatkozást, csökkenti a gyógyszerhasználatot, és javítja a takarmányozás hatékonyságát. Emellett kevesebb időt igényel az állatok egyenkénti ellenőrzése, ami különösen nagy állományok esetén jelent komoly könnyebbséget.

Az állatjólét szempontjából is fontos előrelépést jelent a precíziós megközelítés. A stressz, a fájdalom vagy a betegségek korai jeleinek felismerése hozzájárul ahhoz, hogy az állatok jobb körülmények között éljenek.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a technológia nem helyettesíti az állattartó tapasztalatát, hanem kiegészíti azt objektív adatokkal.

A kutatók szerint a precíziós állattartás a jövőben még nagyobb szerepet kaphat, különösen a klímaváltozás hatásainak kezelésében és a fenntarthatóbb termelés kialakításában. Bár a technológia bevezetése beruházást igényel, hosszú távon hozzájárulhat egy hatékonyabb, átláthatóbb és állatbarátabb állattenyésztéshez.

Összességében a tanulmány azt mutatja, hogy az állattartás digitális átalakulása már zajlik. A szenzorokra és adatokra épülő rendszerek nem csupán technológiai újítások, hanem olyan eszközök, amelyek alapjaiban formálhatják át az állattenyésztés mindennapi gyakorlatát.

A teljes tanulmány az MDPI oldalán elolvasható

További érdekességek:

2 robot fej 120 tehenet Kiskunmajsán, a harmadik a takarmányozásban segít – Magyar Mezőgazdaság

Magyartarka robotos fejéssel: hogyan vált be a VMS™ V300 Jákon? – Magyar Mezőgazdaság

Forrás: MDPI

Magazin ajánló:

·Mizsei Károly
·Mizsei Károly
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.