Az állattenyésztés az egyik leginkább kitett ágazat a klímaváltozás hatásainak. A gyakoribb hőhullámok, a szélsőséges időjárás és a vízhiány közvetlenül befolyásolják az állatok egészségét és a termelést. Egy új tudományos áttekintés szerint a hagyományos módszerek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak azok a digitális megoldások, amelyek segítik a gazdákat a gyorsabb és pontosabb alkalmazkodásban – a tanulmány a ScienceDirekt oldalán jelent meg.
A tanulmány a precíziós állattartás, vagyis a Precision Livestock Farming (PLF) lehetőségeit vizsgálja a klímareziliens gazdálkodás szempontjából. A klímareziliencia ebben az esetben azt jelenti, hogy az állattartó rendszerek nemcsak elszenvedik a környezeti változásokat, hanem képesek időben reagálni és alkalmazkodni hozzájuk. Ehhez folyamatos információra és gyors döntéshozatalra van szükség.
A klímaváltozás és az adatelemzés
A PLF rendszerek alapját különféle szenzorok és IoT-eszközök adják, amelyek az állatok viselkedését, testhőmérsékletét, aktivitását, valamint a környezeti feltételeket mérik. Ezek az eszközök valós időben gyűjtenek adatokat, így a gazda folyamatos képet kap arról, mi történik az állományban, még akkor is, ha fizikailag nincs jelen.
A beérkező adatok feldolgozásában fontos szerepe van a döntéstámogató rendszereknek és a mesterséges intelligenciának. Az elemző algoritmusok képesek felismerni azokat a mintázatokat, amelyek például hőstresszre, csökkent takarmányfelvételre vagy egészségi problémákra utalnak. Így a rendszer nemcsak jelzi a problémát, hanem segít eldönteni, mikor és hogyan érdemes beavatkozni.
A kutatás szerint a precíziós megközelítés jelentősen csökkentheti a klímaváltozásból eredő termelési veszteségeket. Ha a gazda időben észleli a stressz jeleit, gyorsabban javíthatja a környezeti feltételeket, például árnyékolással, szellőztetéssel vagy az itatás módosításával. Ez nemcsak a termelékenységet védi, hanem az állatok jólétét is javítja.
Környezeti hatások
Az állatjóléti előnyök mellett környezeti hatásokkal is számol a tanulmány. A pontosabb megfigyelés és beavatkozás révén csökkenthető a felesleges energia- és vízfelhasználás, valamint mérsékelhető a gyógyszerhasználat. Ez hosszú távon hozzájárulhat egy fenntarthatóbb és környezetkímélőbb állattenyésztési gyakorlat kialakításához.
A szerzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a technológia bevezetése kihívásokkal jár. A beruházási költségek, az adatkezelés és a gazdák digitális felkészültsége mind befolyásolják a terjedés ütemét. Ennek ellenére a tanulmány egyértelműen arra a következtetésre jut, hogy a precíziós állattartás fontos eszköze lehet a jövő klíma-alkalmazkodó mezőgazdaságának.
Összességében a kutatás azt üzeni, hogy az állattenyésztés jövője egyre inkább adatvezérelté válik. A digitális megoldások nem helyettesítik a gazdák tapasztalatát, de olyan plusz információt adnak, amely segít felkészülni a klímaváltozás jelentette kihívásokra, és ellenállóbbá teszi az állattartó rendszereket.
További érdekességek:
A tehenek hangja árulkodik az egészségi állapotukról – Magyar Mezőgazdaság
