Mivel a gazdaság az újítások nélkül is működött, így kevésbé nyitottak az innovációs technikákra. A világ is annyit változik, hogy ezzel együtt kell változtatni a technikákon, szokásokon is: a modern mezőgazdaságban a rutin már nem elég a klímaváltozás és az elszálló inputanyag-árak elleni harcban.
Fotó: freepik
A jogi keretek és a valóság
A 2023-tól hatályos gazdaságátadási törvény nagy könnyebbséget jelent, hiszen egyszerűsíti az adminisztrációt és kedvező adózási környezetet teremt. Lehetővé teszi a gazdaságátadási szerződést, ahol az átadó és az átvevő rögzítheti a jogokat és kötelezettségeket. Ez azonban csak a jogi segítséget adja meg ahhoz, ami valójában a kisebbik nehézség. A bizalom az, amit egy szerződéssel nem lehet átadni. Sok esetben a váltás nem egy pillanat alatt történik meg, hanem egy évekig tartó, hosszabb folyamat. A fiatalok frusztráltak, mert nem kapnak valódi döntési jogkört, az idősek pedig sértettek, mert úgy érzik, a tudásukat semmibe veszik.
A megoldás: mentorálás és tudatos visszavonulás
A sikeres gazdaságátadáshoz szemléletváltásra van szükség mindkét oldalon. Az idős generációnak meg kell találnia az új szerepét, mégpedig teret engedni a fiataloknak, a tapasztalataikkal, kapcsolataikkal, tanácsokkal segíteni a döntéseket. A fiatal generáció részéről pedig türelemre és a hagyományos értékek tiszteletére van szükség. A modern gépek, az adatok és technológiák mellett a helyi földismeret, a szomszédokkal való kapcsolat és a józan paraszti ész továbbra is pótolhatatlan. A legjobb eredményeket azok a gazdaságok érik el, ahol sikerül ötvözni az új technológiai tudást az alapítók időtálló bölcsességével.
A generációváltás tehát nem csupán tulajdonátruházás, hanem a magyar vidék jövőképének záloga. Átadó és átvető részéről is kompromisszumokkal jár, de csak így működtethető továbbra is megfelelően egy feltörekvő gazdaság.
Bidnay Petra
