Rejtett források a termelésben
A műanyagok nem bomlanak le teljesen, hanem egyre kisebb részecskékre esnek szét, amelyek a környezetben – talajban, vízben, levegőben – halmozódnak fel. A kezdeti aggodalmak főként a tengeri élővilágra és az akvakultúrára irányultak, de az újabb vizsgálatok szerint a szárazföldi állattartás sem kivétel.
A baromfitartásban potenciális forrást jelenthetnek a műanyag takarmányzsákok, silófóliák, itatórendszerek, alomanyagba kerülő szennyeződések, sőt az istállóberendezések kopása is.
Az orosz kutatók a következő időszakban célzott vizsgálatokat terveznek a szennyeződés elsődleges forrásainak azonosítására, valamint annak feltérképezésére, hogy takarmány-összetételi módosításokkal, eltérő istállóanyagokkal vagy szigorúbb biobiztonsági protokollokkal csökkenthető-e a kitettség.
Európai és magyar kitekintés
Az Európai Unióban a mikroműanyagok kérdése egyre hangsúlyosabb környezetpolitikai és élelmiszerbiztonsági téma.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) több értékelést is közzétett a mikroműanyagok élelmiszerláncban betöltött szerepéről, ugyanakkor a baromfiágazatra vonatkozó konkrét határértékek és egységes monitorozási protokollok még kialakulóban vannak.
Az EU műanyagstratégiája és a csomagolóanyagokra vonatkozó szigorítások közvetetten az állattenyésztést is érintik. Magyarországon a téma egyelőre inkább kutatási és szakmai diskurzus szintjén jelenik meg. A hazai baromfiágazat – amely az egyik legerősebb állattenyésztési ágazatunk – számára a megelőzés lehet a kulcs, a takarmányalapanyagok ellenőrzése, a műanyag eszközök állapotának rendszeres felülvizsgálata és a hulladékkezelés fejlesztése.
Mivel a fogyasztói bizalom az élelmiszerbiztonság egyik alapja, a mikroműanyagokkal kapcsolatos transzparens vizsgálatok és kockázatértékelések a jövőben stratégiai jelentőségűvé válhatnak.
A mikroműanyag-probléma sajátossága éppen láthatatlanságában rejlik, miközben a részecskék szabad szemmel nem észlelhetők, hatásuk hosszú távon az állatjóléten, a termelékenységen és akár a humánegészségügyi kockázatokon keresztül is megjelenhet. A baromfiágazat számára így egy új, komplex kihívás körvonalazódik, amely egyszerre környezeti, állategészségügyi és gazdasági kérdés.
A mikroműanyag-szennyezés ugyanakkor nem kizárólag a baromfiágazat problémája.
A kérődzők esetében a takarmány- és talajszennyezés, az intenzív sertéstartásban pedig a technológiai berendezések és csomagolóanyagok jelenthetnek potenciális forrást, ami az egész állattenyésztési ágazatot érintő kihívássá teszi a kérdést.
Fiatal tehetségek az agráriumban: 17 évesen már saját állatállományát gondozza
