Egymásra is hatottak
Az eredmények rávilágítottak a természet bonyolult egyensúlyára. Amíg a cink – amely kis mennyiségben esszenciális nyomelem – még nagy koncentrációban is alig gátolta a növekedést, a kadmium már minimális mennyiségben is toxikusnak bizonyult. Az egyik legérdekesebb megfigyelés azonban a fémek közötti „versengés” volt.
Jelenléte támogatta a növényt abban, hogy a stressz alatt ne következzen be az a hanyatlás, amely tiszta kadmium adagolása esetén megfigyelhető lenne – emelte ki a szakember.
Fotó: MMG//Csatlós Norbert
Az eredményeket összegző cikk – melyért Tőzsér Dávid a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját is elnyerte – a Chemosphere című rangos tudományos folyóiratban jelent meg.
A kutatás nem áll meg, a csapat már tervezi a folytatást: egy Debrecen melletti, régi szennyvízülepítő területen fogják tesztelni a növényeket. Ez a terület évtizedekig üzemelt, és a talajában ma is kimutathatók a múlt ipari tevékenységének nyomai.
Ez a technológia rendkívül ígéretes, de Tőzsér Dávid szerint van egy jelentős hátránya, az idő.
– Ahhoz, hogy a talaj szennyezettségi szintje nagymértékben csökkenjen, nem napokra, hanem hónapokra vagy évekre van szükség. Ez egy hosszadalmas folyamat, viszont sokkal kevésbé invazív, mint a hagyományos fizikai és kémiai kármentesítési eljárások, amelyek után a talaj gyakran steril, élettelen közeggé válik – vélekedett a szakember.
A tervezett kutatás legfőbb célja ezért továbbra is az, hogy hiteles információkkal szolgáljon a mezőgazdasági szakembereknek. Ha ugyanis egy gazda ismeri az adott talaj összetételét, akkor az adatok alapján pontosabb becslést kaphat a jövőben arról, hogy ott milyen terméshozamra vagy élelmiszer-biztonsági kockázatra számíthat.
