A vadgazdálkodásban olyan jogszabályi módosításokra van szükség, amik „nem erőszakolják meg a természetet, mert az soha nem fog sikerülni” – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) által a 32. FeHoVa-kiállításon rendezett konferencián Luzsi József, a NAK vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke. Ehhez köszöntőjében csatlakozott Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke, aki arról beszélt, hogy
A mostoha körülmények között elért eredmények pedig magukért beszélnek: érmes, világrekord trófeákkal büszkélkedhetünk – tette hozzá. Jámbor László, az OMVK elnöke megköszönte a kamaráknak (NAK, OMVK) és a védegyletnek (OMVV) az újonnan létrejött stratégiai együttműködési nyilatkozatot.
A három szervezet a jövőben még szorosabban együttműködik az agrárgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás fenntartható működtetése érdekében. Írásba foglalt megállapodásuk konkrét kereteket rögzít a közös munkához, tematikus pontokra bontva mutatja be az együttműködés lehetséges területeit. A megállapodás kiterjed a szakpolitikai és jogalkotási kérdések egyeztetésére, a vadkármegelőzés és a konfliktuskezelés közös megközelítésére, az adat- és információmegosztás erősítésére, valamint arra, hogy az ágazatokat érintő döntések előkészítése összehangoltan történjen. Az együttműködés kiemelt célja, hogy ott, ahol a mezőgazdasági termelés, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás érdekei találkoznak, szakmai alapon, partnerségben szülessenek megoldások.
Elavult állománybecslési módszerek
Az előadók közül Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a Klímaadaptációs Fórumot mutatta be. A klímaváltozás hatással van az erdők élettartamára, fafajösszetételére, mindez hosszú távú globális élőhelyváltozást eredményezhet. A Dél-Alföldön és a Homokhátságon 10 ezer hektárnyi erdő pusztult el az elmúlt években az aszályos nyaraknak eredményeképpen, és a magasabban fekvő területeken is megfigyelhető az erdők szerkezetváltozása, ami előrevetíti, hogy a Kárpát-medencére jellemző fás szárú fajok egy részét a mediterrán éghajlatú területek fafajaival kell helyettesíteni.
