0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 18.

Egy új korszak hajnalán: a vadgazdálkodásban is vannak változások

A Vadgazdálkodás aktuális kérdései c. szakmai konferencián a klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás, a megnövekedett hazai nagyvadlétszám hatása, a vadkárkérdés, valamint a vadgazdálkodást érintő jogszabályváltozások kerültek előtérbe.

Észszerű változások

Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási főosztályvezetője a már megtörtént és a várt jogszabályváltozásokról beszélt. Olyanokról, mint az azonosítójel használata, amely kapcsán kiemelte, hogy tavaly karácsonytól kezdve kötelező használni elhullott vad – vagy akár részének – szállításakor is. Említette, hogy az állattartó telephez tartozó legelők körüli tartós kerítéstelepítéskor már nincs szükség a vadászatra jogosult hozzájárulásához. Emellett

a hivatásos vadászok már a saját fegyverüket is használhatják vadgazdálkodási feladatok elvégzésére.

Egyértelműbbé vált az elektronikus képalkotó céltávcsövek használatra vonatkozó jogszabály.

Több észszerű változás történt a jogszabályban, ami segíti a vadgazdálkodást (Fotó: Csatlós Norbert)
A tavaly nagy port kavaró belterületen lévő vad esetén pedig immár a polgármester feladatkörébe tartozik a kárt okozó vad befogatása, vagy szükség szerinti terítékre hozatalának intézése.

A belterületi vad elejtéséhez már nem szükséges a rendőrségtől engedélyt kérni, elég csak tájékoztatni, ugyanakkor repülőtereken, közutakon, vasút területén továbbra is kell a rendőrség engedélye. Módosításra került az is, hogy a vadászati hatóságnak nem kell a trófeabírálatot követően nyolc napon belül határozatban döntenie az elejtés esetleges szakszerűtlenségéről, amennyiben a trófea a végrehajtási rendeletben meghatározott ponthatárt eléri, és erről a hatóság igazolást állít ki, kikötve az Országos Trófeabíráló Testületnek felülbírálatra történő bemutatást. A felsoroláshoz a főosztályvezető hozzátette, csak a gímszarvas, a dámszarvas és az őz agancsát kell bemutatni az elejtéstől (elhullott vad esetében birtokbavételtől) számított harminc napon belül. A szikaszarvasagancs, a mufloncsiga és a (tizenhat centiméternél hosszabb) vaddisznóagyar esetében a határidő kilencven nap. Ugyanennyi idő áll rendelkezésre a róka, az aranysakál és a borz koponyájának bemutatására (korábban ezen fajoknál is harminc nap volt a határidő).

Valamennyi előadásból kitűnt, hogy a változóban lévő éghajlat, az élőhelyek, mint az erdők megőrzése, a mezőgazdálkodás klímatoleráns módszerek felé nyitása, a vízmegőrzés, a mindjobban kihegyezett vadkárkérdések kezelése, a jelenlegi vadállománybecslési módszerek megújítására való törekvések és így a fenntartható -hasznosítás hosszú távú elérése, valamint a folyamatosan megújuló jogszabályváltozások arra engednek következtetni, hogy a hazai vadgazdálkodás új korszakba lépett, és a korábbiakhoz képest egészen eltérő stratégiák kezdenek körvonalazódni.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság