A szakember már több mint három évtizede gazdálkodik, jelenleg közel 7000 hektáron, és pályája kezdetétől kiemelt figyelmet fordít a termőtalaj állapotára. Agrármérnöki diplomáját 34 éve szerezte meg, ám megfogalmazása szerint a klímaváltozás valós súlyával csak az elmúlt tíz évben szembesült igazán. A

mikor korábban az első klímaprognózisokat olvasta, még úgy gondolta, hogy ezek a problémák inkább a következő generációkat érintik majd. Azóta azonban világossá vált számára, hogy a változások már most, a mindennapi gyakorlatban éreztetik hatásukat.

Ami a tettek felé terelte

Kérdésemre, miszerint mi inspirálta a talajközpontú gazdálkodásra, Gergácz Zoltán elmondta: Somogy vármegye egy dombos térségében kezdett gazdálkodni, ahol a terepviszonyok és a korábbi helytelen talajművelési gyakorlatok következtében súlyos eróziós károk alakultak ki. Meg is mutatott egy távoli táblát, ahol az eróziós foltok rendkívüli látványt nyújtottak. A domboldalakon, mondhatni, eltűnt az A-szint, a termőréteg, és helyette a B- és C-szint maradt vissza, homokkal és pannon üledékkel.

Nyilvánvalóvá vált, hogy ha nem történik beavatkozás, az nemcsak helyi, hanem országos szinten is komoly következményekkel járhat.

Emellett a 100 km/órát meghaladó sebességű széllel járó napok száma is megháromszorozódott, erősítve a deflációt és az eróziót. Mindezek hatására Gergácz Zoltán és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy csak folyamatosan növénnyel borított, minimálisan bolygatott, forgatás nélküli talajműveléssel lehet megállítani a további degradációt, és visszaépíteni a talaj szervesanyag-tartalmát.

Az első gyakorlati lépés a szántás elhagyása volt. Ma már vannak olyan tábláik, amelyek tíz éve nem találkoztak ekével. Ezzel párhuzamosan csökkentették a műveletszámot is, hogy minél kevesebbszer tapossák a talajt. Bevezették a takarónövények alkalmazását, hogy a főnövények közötti időszakban is élő gyökérzet tartsa fenn a talajéletet és a mikrobiológiai aktivitást. A szármaradványokat következetesen visszaforgatják, ezzel is növelve a szervesanyag-tartalmat.

További részletekért tekintse meg videónkat a Magyar Mezőgazdaság Youtube csatornáján, és iratkozzon fel hasonló agrártartalmakért!