A mondat valaha a Földművelésügyi és Agrárminisztérium árkádjának szélén volt olvasható, az átépítés utáni sorsát nem ismerem. Idén a középiskola 85. évét ünnepli annak, hogy megkezdték a középfokú agrárképzést.

Az idők folyamán több átszervezést is megélt iskola előbb 2000-ben került szoros szakmai kapcsolatba a Debreceni Egyetemmel úgy, hogy 2009 óta a felsőoktatási intézmény a fenntartójuk. Ebben meglehetősen egyedülállóak, nem egyházi fenntartásba és nem is állami felügyelet alá kerültek. Középiskolaként működnek, amihez az egyetemi háttér presztízsnövelőként tartozik hozzá. A képzés jelenlegi helyzetéről, az idáig vezető útról és a fejlesztés terveiről kérdeztük Nagyné Biró Edit igazgatót.

A Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma azon kevesek közé tartozik, ahol az elmúlt 5 évben 60 százalékkal növekedett a tanulói létszám. Jelenleg 833 diákjuk van, többségük Hajdú-Bihar, Szabolcs-­Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-­Zemplén, Jász-­Nagykun-Szolnok és Békés vármegyéből. Legtöbben a házigazda vármegyéből nyernek felvételt ebbe a középiskolába. Elég sok a bejáró, és 250-en laknak kollégiumban.

Képeznek mezőgazdasági technikusokat, mezőgazdasági gépésztechnikusokat, kertész technikusokat, földmérő, földügyi és térinformatikai technikusokat, valamint okleveles mezőgazdasági technikusokat, összesen 3 osztályban. Ehhez jön még újabb 3 osztály más szakterületekről. A gazdálkodás- és menedzsmentágazathoz kapcsolódik az okleveles pénzügyi számviteli ügyintéző képzés, a közlekedés és szállítmányozási ágazattal kapcsolatos az okleveles logisztikai technikusi képzés, a kettő együtt egy osztálynyi diákot jelent.

Hosszabb képzési idő

Az egészségügyi ágazathoz kapcsolódó oktatás két külön osztályban történik: egészségügyi asszisztenseket, csecsemő- és gyermekápolókat, valamint általános ápolókat képeznek. Ez utóbbi képzés 6 éves, amit a Debreceni Egyetem Klinikai Központjával és a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Kórházával együttműködve oldanak meg.

Nevezetes és jól ismert a középiskola sportágazati képzése, amelyen belül létezik sportedző-sportszervező, okleveles sportedző-sportszervező szakirány. Végezetül meg kell említenünk a 4 évfolyamos gimnáziumi képzést, ahol a diákok sportgazdasági tagozatból kapnak bővebb ismereteket. A közlekedés és szállítmányozás szakirányban 77 diák, a gazdálkodás és menedzsment területen 76 diák, az egészségügyi vonalon 138 diák, míg a sportágazaton összesen 131 diák tanul.

Az ötéves technikumi képzéshez szakképzési ösztöndíj tartozik. A diákok a 10. évfolyamot követően választhatnak szakirányt, és az oktatás a 12. évfolyam után előrehozott érettségi vizsgával zárul. A szakmai vizsgát, amely egyben az 5. érettségi tantárgy (emelt szintű érettségi tantárgynak számít), a 13. évfolyam során tehetik le a diákok. Az okleveles technikus képzésekben a tanulók az iskola és a Debreceni Egyetem által kidolgozott emelt szintű szakmai program alapján sajátítják el az ismereteket. Napjainkban igen népszerű a diákok között a precíziós gazdálkodási szak, erre jelentkeznek a legtöbben. Egyébként pedig kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a fejlesztéseik összhangban legyenek a Debreceni Egyetem terveivel.

Különösen érvényes ez az okleveles technikumi képzésekre, hiszen az ott végzettek többletpontokkal juthatnak be az általuk megszerzett szakmára épülő felsőoktatási alapképzésre. A duális képzésre ugyancsak nagy figyelmet fordítanak, mert ebben a szakmát nemcsak tanulják, hanem művelik is. A duális képzés során megszerzett tapasztalat pedig előny a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéskor.