Logikus piaci válaszok
A tavaszi fagyok szélsőséges, egymással ellentétes piaci következményeit is megvilágította Apáti Ferenc. Almából minden idők leggyengébb termését szüreteltük, ennek ellenére az árak nyomottak voltak, az ipari almából az előző évit sem érte el, és az étkezési almáért is messze a remélt alatt fizettek. A magyarázat egyszerű: rajtunk kívül az összes európai országban jó termés volt, élen a lengyelekkel, akik ma már a meghatározó termelők.
Meggyből éppen ellentétes folyamat játszódott le. Ebből ugyan nem volt nagy a terméskiesés, a 65-70 ezer tonnás terméspotenciálból 40 ezer tonna megvalósult, az árak az egekbe szöktek. A megelőző három év termelői átlagára mintegy 300 forint volt kilónként, tavaly pedig az 1000 forintot súrolta. Apáti Ferenc szerint erre soha nem volt, és valószínűleg nem is lesz több példa. Az ok pedig abba keresendő, hogy a meggypiac viszonylag zárt, kevesebb a meghatározó termelő ország, hazánkon kívül Lengyelország, Szerbia, Törökország, és tavaly kivétel nélkül mindenütt súlyos tavaszi fagykárt szenvedtek a gyümölcsösök. Nagyon alacsony termés találkozott tehát az alacsony készlettel, ami extrém magasba emelte az árakat.
A szállított fagy ellen nem tehetünk
A klímaváltozás, főként a tavaszi fagyok tehát képesek a piacokat, árakat mozgatni, ez a kiszámíthatatlanság pedig tervezhetetlenné teszi a gyümölcstermesztést. A fagyvédelem kapcsán a szakember kiemelte, hogy ugyan a tavaszi kisugárzási fagyok ellen lehet sikeresen védekezni, a 10-15 km/óra sebességnél erősebb széllel érkező lehűléstől (általában a sarkvidékről kiinduló szállított fagytól) semmilyen technológia sem tudja megvédeni a gyümölcsösöket. Tavaly sajnos ez utóbbi sújtott le április 7-8-án.
Apáti Ferenc szerint a leghatékonyabb megoldás a fagyvédelmi öntözés, ehhez azonban borzasztóan sok, 40-50 m3/ha/óra vízre van szükség, ami a magyar gyümölcsültetvényeknek még az 1 százalékán sem áll rendelkezésre.
Az ültetvényfűtésnek rengeteg megoldása van a paraffingyertyáktól a különböző fűtőanyagot égető kályhákig, mobil vagy vontatott hőtermelő berendezésekig.
A szélgépek általában 2-3,5 C-kal tudják emelni a levegő hőmérsékletét, de csak kisugárzási fagy esetén, és ha ahonnan lemozgatják a levegőt (5-15 méteres magasság), ott pozitív a levegő hőmérséklete.
Terjed a szélgépek és a hőtermelő berendezések társítása, amelyeket a hideg mértékétől függően vethetnek külön, vagy együtt a termelők.
