Az Agro-ökológiai Programban résztvevő területeken elsősorban a mikrobiológiai készítmények használata támogatott, továbbá szűkített növényvédőszer-lista engedélyezett, így a pockok gyérítése is korlátok közé szorul. Külön kivételt képez a növényvédőszer-mentes méhlegelő/zöldugar sáv, valamint a zöldugar-területek, ahol apavetően bármilyen növényvédő szer alkalmazása tilos. Vagyis, ha ezeken a területeken vegyszeres pocokgyérítés történik, akkor vis maior bejelentést kell tenni, melyhez csatolni kell az eseti felhasználási engedély másolatát.
A mezei pockok ellen a szántóföldeken egyébként agrotechnikai eszközökkel is lehet védekezni, ilyen például a forgatásos talajművelés és a szántás. A forgatásos, illetve a forgatás nélküli talajművelésről megoszlanak a vélemények. Mind a kettőnek megvan a maga előnye és hátránya is. Fel kell viszont készülni arra, hogy belátható időszakon belül előtérbe fog kerülni a forgatás nélküli talajművelés, ami pedig nem fogja megkönnyíteni a mezeipocok-populációk kordában tartását.
A gazdálkodóknak a vetésváltás tervezésénél azonban figyelembe kell venniük, hogy a leendő vagy éppen pihentetési időszak alatt lévő zöld parlag, zöldugar, méhlegelő, lucerna, ideiglenes gyep, ökológiai másodvetéses területeken, a talaj védelmét célzó előírások miatt (KAP, AÖP), csak korlátozottan lehet agrotechnikai és egyéb műveletekkel fellépni a mezei pocok ellen.
Mezei pocok ellen legjobb a ragadozó madár
Van viszont más módszere is a pocokgyérítésnek, és itt nem a házi és egyéb illegális módszerek alkalmazására gondolok, amelyek nem csak veszélyesek, de valójában semmivel sem hatékonyabb, mint az engedélyezett megoldások, hanem természetes, biológiai gyérítésről. Mivel a szántóföldek mellett ritkán vannak fasorok, ennek ellenpontozásaként célszerű ülőfák (T-fa) kihelyezésével segíteni a rágcsálókat fogyasztó ragadozó madarak eredményes vadászatát.
A 2-3 méter magas ülőfák pihenőhelyként és magaslesként szolgálnak az egerészölyvek és vörös vércsék számára. A két leggyakoribb faj mellett néha kékes rétihéják, kerecsensólymok, sőt parlagi sasok is használják a T-fákat, ahonnét szemmel tarthatják a megcsupaszodott tarlókon, lucernatáblákon mozgó rágcsálókat. Ez a védekezés nem csak olcsó, de környezetkímélő is. A madarakat ezzel a módszerrel akár egész télen át az adott területhez tudjuk kötni, így gátat szabhatunk a rágcsálók felszaporodásának. Ráadásul ezek az eszközök időtállóak, később más, pocok sújtotta területekre is elszállíthatók és leüthetők.
Kiemelten fontos, hogy ahol a gazdálkodók mégis rágcsálóirtó csalétekkel védekeznek a mezei pocok ellen, ott a ragadozó madarak számára kihelyezett T-alakú ülőfákat a kezelés előtt távolítsák el. A felületkezeléssel érintett területek esetében az illetékes vadásztársaságot is értesítenie kell a gazdálkodónak, még a kezelés előtt.
