0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 22.

Precíziós vagy helyspecifikus?

Manapság egyre több szó van a precíziós gazdálkodásról, de valójában mit is jelent ez a fogalom?

A 2000-es évek elején, amikor kezdett elterjedni, olyan gazdálkodási formát értettünk alatta, amelyben műholdas helymeghatározást, digitális adatfelvételezést és speciális szoftvereket, algoritmusokat használtunk. A fogalom mára kitágult, sok esetben korszerű, gépesített munkafolyamatokat is ide sorolunk, amelyekben nem alkalmazunk GPS-t vagy digitális adatfelvételezést. Ezeket a korábbi lapszámainkban ismertettük, most pedig az eredetileg precíziósnak mondott módszerek közül mutatunk be néhányat, amelyeket ma helyspecifikusnak nevezünk.

Kezdetben főként a szántóföldi növénytermesztés számára dolgozták ki a precíziós gazdálkodás eszközeit és módszereit. A gyümölcsültetvények sajátosságai eltérnek a szántóföldi kultúrák jellemzőitől, ezért nem tudjuk az ottani eszközrendszert egy az egyben átvenni.

Néhány évvel ezelőtt azonban elkezdődött a gyümölcstermesztésben is jól használható, sőt kifejezetten oda való eszközök, módszerek kidolgozása.
A Wageningeni Egyetem kutatásainakcélja a digitális ültetvény kidolgozása
A Wageningeni Egyetem kutatásainak célja a digitális ültetvény kidolgozása

Fő alkalmazási területek

Az ültetvény tulajdonosa, a gazdálkodó számára az a legfőbb kérdés, hogy milyen előnyökkel fog járni számára a precíziós módszerek bevezetése. Az egyik fő alkalmazási terület a terméshozam optimalizálása. A művelt földeken a legritkább esetben homogén a talajminőség, a termőréteg vastagsága, a talaj tápanyag- és vízszolgáltató képessége. Az ültetvény sajátosságainak feltérképezésében, a táp­anyag- és vízellátás tervezésében, kivitelezésében nagy segítséget nyújtanak a korszerű műszaki és informatikai eszközök. Ha a célzott tápanyag-kijuttatással, szektoronkénti öntözéssel és más speciális kezelésekkel el tudjuk érni, hogy mindenhol azonos ütemben fejlődjenek a gyümölcsfáink, akkor a termés minősége is egységes lesz. A háromdimenziós (3D) adatfelvételezési módszerek és a „látás technológia” eszközeivel automatikusan meg lehet számolni, hány darab virág vagy gyümölcs van a fákon. Az optimális gyümölcsberakódottság eléréséhez ez nagy segítséget nyújt, pontosabbá válik a metszés és a gyümölcsritkítás tervezése, kivitelezése, és a termésbecslés is automatizálható.

Távérzékelési módszerekkel nyomon tudjuk követni a növények fejlődését, élettevékenységeit, fenológiai folyamatait, és gyorsan fel tudjuk ismerni a stresszhatások tüneteit, valamint a növényegészségügyi problémákat.

A környezetkímélő növényvédelmet is segítik az új precíziós eszközök. A termesztéstechnológia kivitelezése során a mindennapi döntések meghozatalához fontos támogatást nyújtanak az informatikai eszközök.

A gyümölcstermesztés nagyon kézimunka-igényes ágazat. Sajnos a munkaerőhiány világszerte egyre nagyobb gond az ültetvényekben, sok helyen nincs elegendő ember a metszéshez, a gyümölcsritkításhoz és a szürethez. Ezért van nagy jelentőségük az emberi munkát kiváltó precíziós módszereknek. Ezek egyben a legnehezebben automatizálható munkafolyamatok. A fejlesztések eredményeként szerencsére egyre több eszközt használhatunk a termesztéstechnológiának ezeken a területein is.

Drónnal gyorsan felmérhető az ültetvényállapota, ezzel dolgoznak az USA-ban a PennState Extension szaktanácsadói
Drónnal gyorsan felmérhető az ültetvény állapota, ezzel dolgoznak az USA-ban a PennState Extension szaktanácsadói
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: