Aktív módszerek
Az aktív távérzékelésnél a szenzor szolgáltatja vagy kontrollálja az adatgyűjtéshez szükséges elektromágneses jeleket, és pásztázza a vizsgálandó objektumot. Itt is a visszaverődő sugarak jelentik a hasznos információt. Számunkra a lézeres letapogatás a leginkább használható ebből az eszköztárból. A lézer speciális elektromágneses sugárzás, monokromatikus, vagyis egyetlen hullámhosszúságú összetevőből áll. Koncentrált energiájú, keskeny, kis széttartású nyaláb.
A statikus, fixen beépített lézerek, amelyeket elsősorban a geodéziában alkalmaznak, nagy pontossággal és nagy pontsűrűséggel mérik fel a vizsgálandó területet vagy objektumot. Ezzel szemben a dinamikus, mozgó járművekre szerelt lézerszkennerek sajátossága a kisebb pontsűrűség mellett az inerciális rendszer (Inertial Measurement Unit – IMU) beépítése. Az IMU rendszer egy tehetetlenségi navigáció, amely a műszerbe épített giroszkópon keresztül érzékeli a jármű mozgását. A dinamikus lézerszkennerek GPS-rendszerekkel is kiegészülnek. A mérés pontosságát további földi referenciahálózatok biztosítják, melyek segítségével kiküszöbölhetők például az atmoszférikus zavaró hatások.

Fotó: MMG/Csatlós Norbert
A mostanság sokat emlegetett LiDAR (Light Detection and Ranging) is ide tartozik. Miközben lézerfény pásztázza a felszínt, a rendszer nagy sebességgel gyűjt adatokat a vizsgált objektum alakjáról, formájáról és fizikai tulajdonságairól. A LiDAR-rendszerek olyan távolságmérésre alkalmas eszközök, amelyek belső memóriájukban folyamatosan tárolják a lézernyaláb által mért pontok X, Y és Z koordinátáit, valamint egy adott felszínről visszaverődött intenzitási értékeket, és képesek a lézerszkennelt adatokat valós fotók adataival kiegészíteni.
A földi járművekre szerelt lézerszkennerek képalkotó kamerákkal kiegészítve, GPS-vezérléssel, és legújabban mesterséges intelligencia segítségével lehetővé teszik az ültetvény rendszeres monitorozását. Ez nagy segítséget nyújthat a gazdáknak a termesztéstechnológiai műveletek tervezéséhez és kivitelezéséhez, fontos döntések előkészítéséhez. Az intelligens érzékelők képesek mérni a lombkorona térfogatát, a fákon lévő virágok és gyümölcsök mennyiségét, a gyümölcsök méretét, ezenkívül információt szolgáltatnak a kártevők és a betegségek megjelenéséről is. A beavatkozásokat pedig célirányosan és költséghatékonyan lehet végrehajtani, pontosan ott, ahol szükséges.
Dr. Szalay László
MATE Budai Campus



