A magyar border collie versenycsapat november végén a szigetközi Dunaszegen tartotta terelőkutya-előválogató versenyét. Ezen a felkészülési találkozón dőlt el, hogy mely kutyák és gazdák képviselik majd hazánkat a 2026 augusztusában rendezendő belgiumi Európa-bajnokságon és a szeptemberi világbajnokságon, amelyet Skóciában rendeznek.

A hazánkban megszokott terelési mód szerint a gazda kora reggel kiengedi a juhokat a karámból, és egy-két kutya segítségével kivezeti a nyájat az akár 1-2 kilométerre lévő legelőre. Közben lehet egy patak, amin egy szűk hídon kell a juhokat átterelni. Kinn a legelőterületen is vigyázni kell rájuk, nem széledhetnek nagyon szét, vetésbe nem tévedhet a nyáj. Estefelé pedig hiánytalanul haza kell terelni az állatokat. Ebben a munkában az ember nélkülözhetetlen segítői a terelő pásztorkutyák: a puli, a pumi, a mudi, a sinka.

A Skót-felföldön, Anglia egyes vidékein és Írországban, a magyarországi gyakorlattól különbözően, a juhok ridegtartásban, szabadon legelhetnek, akár emberi felügyelet nélkül is.

A jókora, akár 20-50 hektáros területeken a télen-nyáron gyakori esőknek köszönhetően folyamatos a növényzet, ahol a birkák szabadon járkálhatnak csoportosan, de akár egyenként is. A gazda időnként persze rá-rá néz az állataira, de általában elég a terelőkutyák felügyelete, jelenléte. Erre a célra náluk a border collie fajta vált be, amely a magyar fajtáktól különböző módon törődik a rá bízott állatokkal.

A gazdák egy-egy pohár sör vagy whisky mellett mindig is eldicsekedtek kutyáik képességeivel. Az illetőt azonban szaván fogták, mutassa csak be, hogyan dolgozik a kutyája. Így kezdődött a kutyák összemérése, s már több mint 100 évvel ezelőtt is tartottak terelőversenyt. Az évtizedek során fokozatosan csiszolódtak a szabályok, a verseny ma már nemzetközi, egy kikötéssel: csak border colliek vehetnek részt rajta. A versenyt az International Sheep Dog Society (ISDS) szervezi. A részletes szabályok meghatározzák a pálya tulajdonságait, a feladatokat, amelyeket minden kutyának meghatározott sorrendben, szintidőn belül kell teljesíteni. Minden mozdulatukat szigorú bírók értékelik.

Egy ilyen világbajnokságon természetesen nem rackákat tereltetnek, hanem valamelyik helyi fajtát, leutóbb az Egyesült Királyság legelterjedtebb fajtáját, a Scottish Blackfacet. Ma már a világversenyre a világ minden tájáról érkeznek versenyzők: Kanadából, Ausztráliából, még Japánból is.

Magyarországot első alkalommal a két évvel ezelőtt Belfastban megtartott világbajnokságon, a hazai klub nevében Szarvas Petra képviselte Novel névre hallgató, akkor 7 éves kutyájával. Nagy örömünkre 30 ország 240 indulója között bejutott a 16 legeredményesebb versenyző közé. Ez valóban kimagasló magyar siker, amit az is fokoz, hogy egyedüli nőként került be a legjobbak közé! Rajta kívül ráadásul szinte mindenki többnemzedékes farmer volt, akik gyermekkoruk óta foglalkoznak terelőkutyáik nevelésével, képzésével.