Érdekes, hogy a border collie kutyák mennyire másként dolgoznak, mint a hazaiak – tájékoztat dr. Szalmásy Miklós szervező. A border collie gazdájától nagy távolságból dolgozik a birkákkal. Úgy viselkedik, mint egy ragadozó, de nem támad rájuk, csendben, ugatás nélkül cserkészi be a birkákat, laposkúszásban közelít a nyáj felé. A juhok ezt látva igyekeznek a támadó szeme elől hátrálni. A kutya a terelés közben nem érintkezhet a juhokkal, beléjük csípni végképp nem szabad, mert ebben az esetben azonnal kizárják a versenyből. A nagyobb távolság miatt a gazda sípszóval irányítja kutyáját, azaz tudatja vele, mit kér tőle. Minden tevékenységfajta esetén más sípjelet használ, ezt kell a kutyának megtanulnia. Más sípszó jelzi, ha kapun kell áthajtani a nyájat, be kell hozni a több hektárnyi területről a szanaszét legelő birkákat, le kell tudni választani a beteg állatot, a sántát és a vemheseket…
A versenyen időkorlát is van, ezen belül kell a kutyának a kapott feladatot eredményesen végrehajtani. A gazda egyetlen eszköze tehát egy síp. Ahhoz viszont, hogy a kutya tudja értelmezni a sípjeleket, és végre is hajtsa a kért feladatot, az egy jó képességű kutyánál is másfél-két évbe telik.

Ezt a kutyafajtát kizárólag terelési képességük miatt tenyésztik, függetlenül egyéb tulajdonságaiktól. Érdekes, annak ellenére, hogy a tenyésztésben nem a küllem, hanem a munkakészség a fő szempont, mégis a kutyák többség fekete színű, kevés fehér mintázattal, ritkábban cser jegyekkel.
A magyar border collie versenycsapat a szigetközi Dunaszegen tartotta terelőkutyás előválogató versenyét. Ezen a felkészülési találkozón dőlt el, mely kutyák és gazdák képviseljék hazánkat a 2026-os kontinens- és világbajnokságon. A felkészülést nagyban segítette, hogy az egyik sporttárs, Szomolányi László arra alkalmas lehetőséget biztosított a saját gazdaságában, annak ellenére, hogy maga nem versenyzett. A házigazda 150 fekete racka juhot biztosított az előválogatóhoz, melyeket 5 fős csoportokban bocsátott a versenyzők rendelkezésre. Így egy nap alatt 30 kutya és gazdája gyakorolhatott a nemzetközi szabályoknak megfelelően kialakított pályán. Az öt juh közül kettő viselt jelölést, a kutyáknak pedig két jelöletlen juhot kellett a többitől különválasztaniuk. Ezek a juhok korábban nem szoktak kutyákhoz (szakkifejezéssel: nincsenek bekutyázva), így a viselkedésük nagyban hasonlított arra, ami a brit birkákra is jellemző.
Szöveg és kép:
Windhager





