A Nipah-vírus 2001-ben teljesen más úton bukkant fel újra, akkor Bangladesben és Indiában okozott megbetegedéseket, méghozzá sertések közvetítése nélkül. Dél-Ázsiában a fertőzés fő forrása a denevérek által szennyezett élelmiszer. Jonathan H. Epstein és kollégái kimutatták, hogy Bangladesben főleg a nyersen fogyasztott datolyapálmanedv áll a fertőzések hátterében, amit a gazdák nyitott edényekben gyűjtenek össze, amelyre éjszaka a gyümölcsevő denevérek is rájárnak, és nyálukkal, vizeletükkel beszennyezhetik a folyadékot.
Az egészségügyi dolgozók és családtagok között is előfordulnak másodlagos megbetegedések, ha szoros kontaktusba kerülnek a páciensek testváladékaival. Rusvai Miklós hozzáteszi, hogy feltételezhetően sok enyhe vagy tünetmentes Nipah-fertőzés rejtve marad, így a valós halálozási ráta némileg alacsonyabb lehet a kimagasló hivatalos adatoknál.
Biosecurity és One Health: mit tehetünk a gazdaságokban?
A Nipah-járványok legfőbb tanulsága mezőgazdasági szempontból elsősorban az, hogy a vadon élő állatok és a haszonállatok találkozási pontjain rendkívül óvatosnak kell lennünk. Jonathan H. Epstein szerint a Nipah tipikus példája annak, hogyan vezethetnek az emberi tevékenységek zoonózisok megjelenéséhez. Az ökoszisztémák bolygatása – például az erdőirtás, élőhelyek feldarabolása vagy a túlzott vadállomány-hasznosítás – fokozza a vadállatok és az ember közti érintkezések gyakoriságát. – Az emberi tevékenység, különösen az erdőirtás miatt egyre gyakoribb az emberek és a vadon élő állatok közötti érintkezés, ami növeli az állatról emberre terjedő fertőzések kockázatát – figyelmeztet Rusvai Miklós. Ha bűnbakot keresünk a járványok miatt, szerinte magunkra kell mutogatnunk.
– teszi hozzá Kemenesi Gábor.
A korszerű állategészségügyi intézkedések közé tartozik a rendszeres felügyelet és az oltások hiánytalan megléte (amennyiben rendelkezésre állnak). A szakértők szerint világszerte fontos volna az állatokban végzett korai monitoring. A figyelés mellett a legfontosabb a gazdák képzése, hogy ne etessenek vadállatokat, jelentsenek be minden szokatlan betegségkísérő tünetet, és tartsák be a járványügyi előírásokat (megfelelő védőruházat, kézmosás, elkülönítés stb.).
A járványok megelőzése érdekében ezért kulcsfontosságú az úgynevezett one health, azaz ’egy az egészség’-szemlélet, ami alapján az emberi egészség, az állategészségügy és a környezet védelme kéz a kézben jár. Fontos, hogy a megelőzés a természetvédelemmel összhangban történjen. A denevérek ökoszisztéma-szolgáltatásai (például a beporzás és a magterjesztés) a mezőgazdaság számára is hasznosak, így megóvásuk éppúgy érdekünk, mint az, hogy távol tartsuk őket az istállóinktól.
A Nipah-vírus folyamatos felbukkanása egy figyelmeztetés, hogy a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a 21. század valóságához. Kemenesi Gábor szerint meg kell határozni világszerte azokat a területeket, amelyeket érintetlenül megőrzünk. El kell fogadnunk, hogy a természet túlzott kihasználása előbb-utóbb visszaüt. – A tanulság, hogy ebben a túlhasznált és túlzsúfolt világban is meg kell tanulnunk új módszerekkel és megközelítéssel hasznosítani a természetet és elfogadni, hogy olykor ez pofonokkal jár – foglalja össze a szakember.
