Az európai vakond nem alszik téli álmot, a hideg évszakban is aktív, és a testsúlya felét kitevő mennyiségű táplálékot – elsősorban földigilisztákat és egyéb kisebb állatokat – fogyaszt el naponta.
Ha a talaj sokáig hideg, fagyott, akkor tavasszal különösen nagy „fellélegzésként éli meg”, hogy a felsőbb, hamarabb melegedő talajrétegek már jól megmunkálhatók, és ennek a nyomait vehetjük észre a tél végén – hívja fel a figyelmet a német hobbikerti magazin, a Kraut&Rüben cikke.
Ilyenkor tél végén a friss vakondtúrásokat ne romboljuk le, majd csak tavasztól gereblyézzük szét a földkupacokat, amikor a vakondok mélyebb talajrétegekbe húzódtak vissza.
Megéri békében lenni vele
Még mindig él az a tévhit, hogy a vakond növényt eszik és kárt tesz a kertben, ezzel szemben azonban kizárólag apró állatokat fogyaszt, köztük részben éppen a növények kártevőit ritkítja. Vagyis a folytonos küzdelem helyett megéri inkább békében lenni vele, ez a bioszemléletű kiskertekben már abszolút elfogadott. A már idézett hobbikerti magazin pár jó okot sorol fel a békés együttélés mellett.
- A vakondtúrás az egészséges talajélet indikátora. A vakond legfontosabb táplálékai a földigiliszták, ahol pedig sok a földigiliszta, ott jó állapotban van a talajélet.
- Nagyban gyéríti a talajlakó kártevőket. A földigiliszták mellett a vakond rengeteg csigát, drótférget és pajort eszik föl, ezzel hathatósan hozzájárul a kerti növényeink védelméhez.
- Megműveli a talajt. A vakond ásás közben fellazítja és szellőzteti a talajt, ami igencsak jól jön a kertekben.
- Ingyenes palántaföldet és virágföldet kapunk. A kitúrt talaj aprómorzsás, gyommagoktól és kórokozóktól mentes, és mivel nem a trágyázott felső talajrétegből származik, ezért kellően tápanyagszegény ahhoz, hogy palántanevelő közegnek is használhassuk. Ha pedig 1:3 arányban komposzttal keverjük, akkor balkonláda-földnek ideális.
Ha mégsem megy a békés együttélés
Magyarországon a vakond az egyik legrégebb óta védelmet élvező állatfaj, már egy 1901-es földművelésügyi miniszteri rendelet természetvédelmi oltalom alá helyezte, olvasható az állami természetvédelem vakond-útmutatójában.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében nemcsak az elpusztítása tilos, hanem egyebek között a lakó-, élő-, táplálkozó-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása is; valamint a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a kártételének megelőzését szolgáló riasztási módszer alkalmazásához.
Ilyenek a vakondrács, az ultrahangos riasztó, a ricinusolaj-alkaloidákat tartalmazó szervestrágya-granulátum, valamint egy sor, a vakond számára kellemetlen illatú növény (pl. hagymák, kutyatejfajok, oxálsav-tartalmú növények és kellemetlen illatú fásszárúak) ültetése. Százszázalékos módszer nincs, érdemes kísérletezni ezek kombinációjával is, mert mindenhol más válik be.
