A Current Biology című szaklapban jelent meg az a tanulmány, mely a lovak hangképzésének megfejtésére fókuszált. „Végre megtudtuk, hogyan épül fel a lovak nyerítése a két különböző frekvenciájú alaphangból” – mondta Elodie Briefer, a tanulmány szerzője. A Koppenhágai Egyetem kutatója hozzátette: már korábban is felismerték, hogy a mély és magas frekvenciák fontosak a lovak számára, mivel különböző üzeneteket hordoznak. Most pedig bizonyítékot találtak arra, hogy egyedi mechanizmusok lévén képesek ezeket a hangokat kiadni – írja a Phys.org.
A háziasított lovak már több, mint 4000 éve élnek az ember mellett. Ennek ellenére az általuk kiadott hangok jelentését még most is alig értjük. A nagyobb testű emlősök általában mélyebb hangokat adnak ki, mivel a gégéjük is nagyobb. Azonban a kutatók számos kivételt ismernek, ezek közül a lovak nyerítése az egyik legjobb példa.

Fotó: rihaij, Pixabay
A nyerítés mechanikájának megértése
Hogy jobban megértsék a lovak hangadását, igyekeztek feltérképezni a nyerítés mögött álló mechanizmust. Ez ugyanis igencsak szokatlan jelenség:
Miközben az alacsony frekvenciájú (mély) hangot a hangszalag rezgése adja úgy, ahogy az embereknél az ének vagy a macksáknál a nyávogás, addig a magas frekvenciájú komponens forrására eddig nem derült fény. Hogy erről a magas frekvenciájú hangról többet megtudjanak, a kutatók széles körből gyűjtöttek információkat, beleértve az állatok hangadásért felelős anatómiáját, állatgyógyászati információkat és akusztikus elemzéseket.
„Ennek a biomechanikai kirakósnak a megfejtéséhez többféle megközelítést ötvöztünk az állatorvosi gyógyítástól az akusztikus fizikáig” – mondta a másik szerző, Romain Lefèvre (Koppenhágai Egyetem).
A különös fütyülés mechanizmusa
A kutatók megállapították, hogy a magas frekvenciájú hang a gégében keletkező fütyülés. Ez hasonló módon működik, mint ahogy az emberek fütyülnek, csak a gyorsan kiáramló levegő a lovak gégéjében hozza létre a fütyülő hangot. (Érdekességképp: néhány ember is képes a gégéjéből fütyülni, bár ez nem egy gyakori adottság)
Néhány kisebb rágcsáló, mint a patkányok és az egerek is képesek a gégéjükből fütyülni.
Hogy ezt a feltételezést bebizonyítsák, elpusztult lovak gégéivel kísérleteztek. Először levegőt, majd héliumot áramoltattak át a gégéken. Mivel a héliumban gyorsabban terjed a hang, így ahol a levegőáram határozza meg a hangmagasságot, még magasabb frekvenciát tudnak kimutatni. Ahogy várták, a nyerítés magasabb frekcenciájú hangjai még magasabbak lettek, míg a mélyebb hangok nem változtak a hélium hatására.

Fotó: Dušan, Pixabay
A bifonáció evolúciós jelentősége
A felfedezés segít megmagyarázni, hogyan képesek a lovak két különböző hangszínt egyszerre kiadni. Ennek szerepe valószínűleg az, hogy egy hangadással képesek többféle különböző üzenetet egyszerre továbbítani.
A kutatók arra is rámutattak, hogy a Przsevalszkij-lovak esetében is kimutatható a bifonáció, melyek a háziasított lovak legközelebbi rokonai. A távolabbi rokonok azonban, mint a szamarak vagy a zebrák, nem rendelkeznek a magasabb hangokkal.
„A bifonáció kialakulásának és okainak megértése fontos lépés az emlősök változatos hangadásainak eredetének felfedése” – mutatott rá David Reby (Lyon/Saint-Etienne Egyetem), aki szintén részt vett a tanulmány létrejöttében.






