0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 28.

Mit hoz 2026 a kertész szektor számára?

Hogyan alakul a választások után a gazdasági élet? Belevágjanak-e idén a kertészek újabb fejlesztésekbe? Milyen hatással lesz a kereskedelemre és az élelmiszerellátásra a geopolitikai átrendeződés? Válaszok a Zsendülés XI. Kertészeti Konferencián!

Makrogazdaság

A 11. Zsendülés konferencián Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutató igazgatója vázolta fel a hazai makrogazdaság jelenlegi helyzetét. A szakember rámutatott, hogy a 2010-es évek gazdasági növekedését előidéző tényezők – a szabad munkaerő-tartalék (860 ezer új belépő), a bőséges EU-s források és a jelentős tőkebeáramlás – korszaka lezárult. A munkaerőpiac elérte korlátait, a gazdaság pedig 2022 óta stagnál.

A problémák legfőbb forrása, hogy jelenleg csak a lakossági vásárlóerő tartja pozitív tartományban a GDP-t. Ha a fogyasztás megtorpan, a gazdasági fejlődés is megáll. Nehézséget okoz, hogy miközben a reálbérek tavaly óta 9%-kal nőttek, a termelékenység mindössze 4%-ot javult.

Ez a feszültség a kertészeti ágazatban is fokozott nyomást gyakorol az önköltségre. Az ágazat legtöbb szereplőjére igaz, hogy túl magas a mikrovállalkozások aránya. A kis méret miatt a hatékonyság alacsony, ami viszont gátolja a nemzetközi versenyképességet.

 

A szakértő szerint politikai ciklusoktól független gazdaságpolitikai fordulatra van szükség.

A cél a hazai középvállalati réteg megerősítése és a „méretugrás”. Csak a technológiailag fejlett, exportképes és hatékony méretű magyar vállalatok tudnak talpon maradni a megváltozott globális környezetben.

Munkaerőpiac

A konferencia második előadója, Baja Sándor (Randstad, vezető HR szolgáltató) üzenete ugyancsak egyértelmű figyelmeztetés a magyar munkaerőpiac számára. A demográfiai eltérések hamarosan jelentős problémát generálhatnak néhány évtizeden belül, ugyanis az 1975 környékén született korosztály nyugdíjba vonulásával és a kevés fiatal belépővel hamarosan 100 ezer fős nettó hiány fog keletkezik a piacon.

Jelentős bérnyomás nehezedik a cégekre, egyrészről az új munkavállalók bérigénye elszállt, másrészről a vállalatok 97%-a kénytelen fizetésemelést adni (jellemzően 6-8%-ot) a jelenlegi munkaerő megtartás érdekében. A Randstad adatai szerint az élelmiszeripar és a kereskedelem a legkevésbé bővülő szektorok. Az FMCG szektorban a cégek 38%-a létszámcsökkentést tervez, és csak 34% bővítene. A fluktuáció ugyanakkor ebben a szektorban a legalacsonyabb, ami stabil, de öregedő állományra utal.

Mindkét előadó hangsúlyozta a technológiai váltás kényszerét. A cégek 37%-a már használja a mesterséges intelligenciát, elsősorban az adminisztráció és a marketing kiváltására, hogy élőmunkát takarítsanak meg.

A kiutat nem az olcsó vendégmunka, hanem a technológiai „méretugrás” és az oktatás jelenti:

a jövő kertészeteiben már nem a fizikai létszám, hanem a több tízmilliós gépeket és AI-alapú rendszereket kezelni tudó, magasan képzett szakemberek megtartása lesz a legfőbb versenyelőny.

Jó hír a szektornak, hogy a felmérések szerint a mezőgazdaságban dolgozók szubjektív boldogságérzete emelkedő tendenciát mutat, azaz a digitalizáció és a modernizáció nemcsak hatékonyabbá, hanem vonzóbbá is teheti a szakmát.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: